Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

MUZEOLÓGIA - Cseri Miklós-T. Bereczki Ibolya-Páli István: Szabadtéri néprajzi múzeumok, tájházak Magyarországon az ezredfordulón

településük financiális és működési gondjain felül emelkedve - a jelzések szerint ismét előtérbe helyezik lokális értékeik megőrzését. Ennek egyik legkiemelkedőbb, gyors sikerrel kecsegtető lehetősége a tájház-falumúzeum alapítás. A személyes és közösségi identitás erősítésén túl nagyon hatványozottan jelentkezik az igény a falusi turizmusban való erőteljesebb szerepvállalásra. (5. kép) Azt tapasztaltuk, hogy a falvak - saját helyi kultúrájuk és értékeik bemutatására - egyre nívósabb kiadványokat, szórólapokat készítenek és igazán ebben szinte a legelőkelőbb helyen szerepel a helyi tájház = falumúzeum. Az elmúlt néhány esztendő alatt több tucat tájházat nyitottak meg, így például 2003-ban Tákoson, Tiszacsécsén az árvíz utáni újrarendezést követően (SzabolcsSzatmár-Bereg megye). Új tájházat adtak át Fertőhomokon (Győr-Moson-Sopron megye), felújítás után újranyitották a hidasit (Tolna megye) és a rábagyarmatit (Győr-Moson-Sopron megye), Cserépfalun, Tiszabábolnán (BAZ megye) ugyancsak tájház létesült. 5. kép. Felújított parasztházak, Jósvafő (Kulcsár Géza felvétele) Általános tapasztalatunk az, hogy még mindig nem elég erős a szakmai felügyelet jelenléte sem az újraépítésben, sem pedig a berendezések elkészítésében.