Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)
NÉPRAJZ - Varró Tibor: Croagh Patrick. Adatok egy jellegzetes írországi szent néprajzához
Gulban klán területén, és ott is maradtak Patrick idejétől egészen ColumcÜle idejéig"17 Croagh Patrickről a néphagyomány is őriz mondát. A monda szerint a Szent úgy kergette el a démonokat, hogy a harangját feléjük hajította, és a hegycsúcs közelében a Log na nDeamhan nevű üregbe beszorította őket. Ezután Patricknek meg kellett küzdenie a legszörnyűbb ellenséggel, az ördög anyjával, akit úgy hívtak, hogy Caoirthineach vagy másképpen Corra. Patrick Corrát egy tóhoz kergette vissza. Ez a tó a hegycsúcstól délre található, és úgy nevezik, hogy Loch na Corra, ahonnan az ördög anyja ugyan megmenekült, de így is utolérte a végzet Loch Dergnél. 18 A XVI. század végén az Armagh-i Érseki Jegyzékben (Primatial Register ofArmagh) egy különleges bejegyzés olvasható. Ekkor még érvényben levő nyilvános vezeklési zarándoklatról szól, amelyet egy apára szabtak ki, aki megölte a fiát. A büntetés 15 írországi szent helyre való zarándoklást írt elő, amelyek közül az egyik Croagh Patrick volt. Amikor az apa visszatért Armagh-ba, bemutatta a bizonyítékokat, hogy az összes helyet felkereste, és így kegyelmet kapott. 19 Jelenleg a Croagh Patrick hegycsúcson az első mise 8 órakor kezdődik az ünnepnapokon. Régebben reggel 6-tól tartották, és sokan ezért már kevéssel éjfél után nekiindultak az útnak zseblámpával kezükben, hogy mindenképpen odaérjenek. A korai mise gyakorlatát az egyház szűntette meg, mert nagyon sokan a kocsmák zárása után indultak neki az útnak, és valószínűleg a sok ittas ember a hegycsúcsra érve sem józanodott ki teljesen, és a 6 órai kezdetű misét zavarhatták. A zarándokok legfőbb kelléke a vándorbot, ami nélkül nem érdemes elindulni, mivel elég nehéz a terep. Régebben a zarándokok mezítláb mászták meg a hegyet, hogy ez által is hatásosabban szabadulhassanak meg a bűnbánattól, és jobban megtisztulhassanak. A valóságban mezítláb azonban nem ajánlatos nekivágni az útnak, mert komoly sérüléseket szerezhetünk a durva apró köves talajon. A mezítlábas hegymászást az egyház már korábban is ellenezte, így többek közt az ő javaslatukra jóval kevesebben másznak mezítláb, mint azelőtt. 17 ODOMHNAILL, Manus 1918. 130. 18 MCNEILL, Máire 1962. 74. 19 GWYNN, Rev. Aubrey 1946. 268.
