Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Pilipkó Erzsébet: „...nekem ő ... az igazi pap...” Pap és közösség viszonya a magyar görög katolikus és ortodox egyházközségekben Kárpátalján az 1990-es változásokat követően

se rómaiak, én elmentem pravoszlávnak, én tudom, hogy érzem ott magam, ott semmi nincs, csak „goszpogyi" meg „alleluja", nem értek semmit, csak ülök... "

28 Ez a csoport a Julián-naptárt azonosítja a görög katolikus, a Gergely-naptárt pedig a római és református vallással. Sajátos jelenség ez: a negyven évig tartó felülről jövő tiltás nem változtatta meg a görög katolikusok vallási identitását, egy másfajta történelmi szituáció azonban zavart okozott az értékekben és identitásban egyaránt. A szovjet érában a fokozott vallásellenesség magában foglalta azt is, hogy az emberek erősebben ragaszkodjanak a hagyományos vallásgyakorlási formákhoz, amely közösségfenntartó erőként működött. Az 1990-es évek rendszerváltása azonban megbontotta a korábbi tradicionális szokásrendszert, az erkölcsi normákat és a stabil történeti kontinuitás hiánya összezavarta az emberekben a „belső tájékozódási pontokat" 2

9 és bizonytalanságot eredményezett. A görög katolikus egyház Kárpátalján egy sajátos történeti folyamaton ment keresztül 1949-1989 között, majd az ezt követő közel másfél évtizedben, és maga is identitászavarral küzd. Például a „hagyomány" 30 értelmezésében jelentős szemléletbeli különbség választja el az 1949 előtti idős és az 1989 utáni, Nyíregyházán tanult fiatal parókusokat. Az előbbiek a reuniálás előtti „latinizált" 31 görög katolikus vallásgyakorlási formát tartják hagyományosnak s a „bizáncizálás" az erőszakos pravoszláv időkre emlékezteti őket, míg az utóbbiak a II. Vatikáni Zsinat szellemében 3

2 a latin elemek teljes kiiktatását, és a bizánci gyökerekhez történő mind 28 Saját gyűjtés, Tiszaújhely, 2004. 29 FEJŐS Zoltán 1996. 128 30 MOLNÁR Attila Károly 2004. 31 „A folyamatos latinizálódás ... az uniós törekvésekkel kezdődően jelen volt a magyar görög katolikus egyházakban." (CSERBAK András 1986. 284.) „...a latin hatás az idők folyamán olyan sokrétű és intenzív volt, hogy eredményeképpen megállapítható, hogy a görög katolikus vallásos élet egésze mai formájában a latin struktúrába illeszkedik bele, elemei a keleti egyház örökségéből és a latin kultuszformákból táplálkoznak." (BARTHA Elek 1990. 426-427.) 32 „Tudják meg az összes keletiek, és legyenek bizonyosak felőle, hogy törvényesliturgiai szertartásaikat és fegyelmi rendjüket mindenkor megtarthatják sőt meg is kell tartaniuk. ...Ha pedig ezektől helytelenül eltértek a korviszonyok miatt vagy személyi körülmények miatt, igyekezzenek visszatérni őseik hagyományaihoz." (PIRÍGYI István 1990. II. 165)