Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Barna Gábor: A tápéi temetőkápolna mint szent raktár

állíttattak. Felépítésének körülményeit informátoraink mindegyike ismerte.

6 Ennek emlékezetét a kápolna bejárata melletti márványtábla a mai napig is fenntartja. Úgy tűnik, hogy a kápolna - az ó-temetővel együtt - a falu vallásos életének második központja. Mint épület, nagyon egyszerű. Építészetileg és használatát tekintve azonban sajátos, egyedülálló, mert egybeépült egy remetelakkal, egy koldusházzal és a temetőcsősz lakásával. A hagyomány szerint maga Miklós István építette saját kezűleg, aki a kápolna melletti házban élt.

7 Százötven éves története során a kápolnát többször renoválták. Ennek írásos forrásai a plébánián találhatók. A kutatás idején a temetőcsősz egy idős asszony, Gubi Józsefné, aki férjével, fiával és lányával élt itt.

8 A XLX. század végén itt élt remeteként a kápolna alapítója, a tápai szentember Miklós Jakó István, ragadványnevén Fütyű Pista, Temetői Embör. 9 Emléke mindmáig élő Tápén. Gyógyítani tudott. A hagyomány szerint járt nála Ferenc József és Mária Terézia (!) is, akiket betegségéből meggyógyított. Egy legenda szerint Ferenc József 1879-ben meglátogatta a tápéi temetőkápolnát, és ő alapította a főoltárt, mert Miklós István meggyógyította feleségét, Erzsébet királynét. A történet azon a feltételezésen alapszik, hogy Ferenc József tagja volt a skapuláré társulatnak és viselte a skapulárét. 1° A legenda természetesen erősítette és növelte a régi kápolna fontosságát és nagyobb legitimációt adott neki a helyi közösségben. Fütyü Pista a közeli búcsújáró helyen, ahová a tápéiak is rendszeresen jártak, Máriaradnán van eltemetve. Ravataláról egy fénykép látható a kápolnában. 1865-ben elzarándokolt a Szentföldre,

11 1888-ben pedig Olaszországba, Rómába. Emléktárgyai ezekről az 6 Ács Mihályné, N. Balogh Sándorné, Bodó István, Csúri Mihályné, Gubi Józsefné, Gyémánt Istvánné, Ilia Istvánné, Kopasz István plébános, if). Lele József, ifj. Lele Józsefné, Révész Antalné, Sövényházi Endréné, Török János, Török Jánosné, Vincze Istvánné, Vincze Klára és Vincze Mihályné munkánkhoz nyújtott segítségét türelmét köszönjük. 7 BÁLINT Sándor 1971. 630. A kápolna építészeti leírását lásd: VUKOSZÁVLYJEV, Zorán 2003. 8 LELE József 1998b 81. Az 1999. évi állapot is ez volt. A romló állapotú épületből Gubi Józsefnéék 2000-ben kiköltöztek. 9 Miklós Jakó István (1838-1895) életéről és a róla szóló hagyományokról lásd: BÁLINT Sándor 1971. 630-632., BÁLINT Sándor 1980. 357-359. 10 LELE József 1998b. 71-72. 11 Lele József szerint ez nem valószínű. A budai magyar szentföld meglátogatását tartja valószínűnek. LELE József 1998b. 68-69. Ezzel szemben én el tudom fogadni, hogy Miklós István eljutott Palesztinába. Szentföldi és római zarándoktársaként mások is akadtak abban az időben. V.o. BÁLINT Sándor-BARNA Gábor 1994. 119.