Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Magyari Márta: Szakrális funkciójú textiliák-ünnepi kendők a húsvéti ételszentelésen

„így megfogtuk az abroszt, az is egy kicsikét hosszúkás vót, és akkor így, ezt a végit összekötöttük, így, így megigazgattuk, hogy a virágja nagyon szépen látszódjon, akkor bele tettük a pászkát. Minél nagyobbat sütöttünk, bele tettük, ezt a végit ide belehúztuk. Oszt akkor így vittük, ez meg a vállán vót. Azt a kihúzott végit meg fogta, még akkor úgy fogta, főleg a férfiak fogták mindég, hogy ez egy darabon lecsüngött, oszt úgy fogta, hogy a mintája szépen látszott." (Nyíracsád)

4 A pászkaszentelés egy hasonlóan régies formájának vélem azt, amelynek emléke a bihari falvakban, elsősorban Pocsajban maradt fenn. Itt hosszúkás kendőbe kötve, az előzőnél kisebb méretű pászkákat vittek a szentelésre. „Itt nem vót kosár, csak pászkakendőbe vitték. Csak a kendőbe belekötötték. Egy nagyon szép, nagyon rojtos, gyönyörűen kivasalt kendőbe kötötte bele. És mikor odaért, akkor gyönyörűen körülrakta, azt a legszebb részit odarakta, hogy az látszódjon. Nem is nagyon kötötte a kendőt, csak úgy összefogta." (Pocsaj) 5 Annak a szokásnak az emléke, hogy a húsvéti eledelek közül csak pászkát szenteltetnek él Nagylétán is, s elvétve még a közelmúltig fennmaradt. „Régebben nem vittek akkor sonkát, csak a pászkát vitték. Majd utána jött ez, hogy a sonkát is vitték, meg tojást is. Olyan hosszúkás kendő vót, oszt úgy összefogva a négy sarka, oszt úgy vitték. Még most is van egy néni, még tavaly úgy hozta, az öreg Vargáné, az új soron. Még tavaly úgy hozta kendőbe." (Nagyléta) 6 4 Saját gyűjtés, Cz. J-né elbeszélése, 1990. 5 Saját gyűjtés, O. M-né elbeszélése, 1994. 6 Saját gyűjtés, Sz. Gy-né elbeszélése, 1994.