Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Ujváry Zoltán: Erdélyi János (1814-1868), a népköltészet első tudós kutatója

erdélyi magyar népköltészet. In: Művelődés, XXXIX. 1990. 4-5.sz. 29-33.; Greguss Ágost: Magyar közmondások könyve. In: Új Magyar Múzeum, II. évf. 1851-2. I.k. 168-182.; GREGUSS Ágost: Erdélyi Jánosról. In: Greguss Ágost tanulmányai, I. Pest, 1872. 119-133.; GYULAI Pál: Magyar népmesék. In: Bírálatok 1861-1903. 15-26.; K. POZSONYI Erzsébet: Erdélyi János és a népköltészet. Ethn., XXXVIII. 1927. 81-118, 165-192.; KUN Pál: Erdélyi János emlékezete. In: Figyelő (Abafi), XII. 1882. 240-256.; MINAY Lajos: Erdélyi János (1814-1868). Budapest, 1914.; O. NAGY Gábor: A magyar frazeológiai kutatások története. Budapest, 1977. 63-68.; POCSAINÉ EPERJESI Eszter: 185 éve született Erdélyi János. In: Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 1999- 301-307.; SŐTÉR István: Világos után. Budapest, 1963. 7-48.; SCHÖNER Magda: Erdélyi János élete és művei. Budapest, 1931.; T. ERDÉLYI Ilona: Erdélyi János. Budapest, 1981.; T. ERDÉLYI Ilona: A Magyar Népköltési Gyűjtemény kiadásának története. In: Magyar Könyvszemle, 1974. 55-74.; T. ERDÉLYI Ilona: Az észak-európai balladaköltészet és Erdélyi János. In: Kriza János és a kortársi eszmeáramlatok. Szerk.: KRÍZA Ildikó. Budapest, 1982. 165-194.; VERSÉNYI György: Erdélyi János emlékezete. In: Ethn., XXV. 1914. 264-280.; Az életpályarajzban említettük, hogy Erdélyinek 1849-ben Szabad hangok címen osztrák ellenes, harcra buzdító versfüzete jelent meg. A forradalmi költészetnek ebből az irodalomban méltatlanul elfelejtett kisded kiadványából mutatványul a Riadó című vers első szakaszát idézzük: Harcra! kelet dicső faja, Forr, sodor a világ zaja. Nemzetek uj sorsa készül, Alid meg a sikot vitézül. Ifjú szabadságod Hóhéra közelget, Megölni a népet, A nemzeti lelket. Már zeng a riadó,