Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Ujváry Zoltán: Erdélyi János (1814-1868), a népköltészet első tudós kutatója

M A GYÁR KÖZMONDÁSOK KÖNYVE. KISFALUD! - T.RHAÜH; MEÍÍBIZÁS.ÍBUL ERDÉLYI JÁNOS, PESTEN,' N VUJtATOTT KOZMA V A l Üt Nii L, 1831. VÁLOGATOTT M M. VAU KÖZMONDÁSOK. S/ KMil'S/ I ! KS KIADJ > MÁSODIK KIADÁS PEST, 1862. KIADJA HECKEN csak egyszer hallá tiszavidéki népünk elbeszéléseit a háborús időkrül, főleg a tatárjárásrul: mikép futottak el az emberek a Tisza erei, ágai közé, nádasok és berkekbe, s tavaiban ugy rejtezkedtek el, hogy a vizilapu alá bújván, a tatároktól is el voltak rejtve, lélekzetet is vehettek stb., legott ráismert hogy ez a felső tiszai szójárás igen régi, de mutatja ó, egyszerű és rimes formája, melyben legtökéletesebben van meg az úgynevezett „lengedező" magyar zenei mérték is egyszersmind. Több közmondás magyarázatát Greguss hibásnak vagy nem kielégítőnek tartja, s néhányat megemlít, melyeknek hiányzik az értelmezése. Ilyen pl. Megrázlak mint Jézus a vargát. Ismertetjük ehhez Greguss magyarázatát, amelyhez a kiegészítést egy másik közmondáshoz kapcsolódó adomából vette: „Mezőkövesden t.i. Jézus kínszenvedései adatván elő, a megváltót egy molnár képviselé. A körültolongó nép, a zsidóság szerepében, mindenféle gúnyokkal és szitkokkal illette őt, s az ál Jézus mindeneket példás türelemmel szenvedett. Hanem történt, hogy egy varga eme szót találta eleibe vetni: „lisztlopó!" Itt megszakadt