Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Ujváry Zoltán: Erdélyi János (1814-1868), a népköltészet első tudós kutatója

Erdélyi nagy tanulmányában a népköltészet számos jellemző motívumával foglalkozik. A fentieken kívül fontos a népdalok stílusának, nyelvi jellemzőinek a vizsgálata. Értekezésében olyan kérdésekre hívta fel a figyelmet, amelyek azóta is jelentős szempontjai a népdalkutatásnak. Értekezését röviddel a forradalom előtt, 1846-ban zárta le. Az utolsó lapon jegyzetben a nép iránti érzelem-megnyilvánulása fejeződik ki: „a népnek se országa, se hazája, hanem csak faluja, szülőhelye volt mindeddig a magyar földön." * A szabadságharc bukása után - amint az életrajzban említettük - publikálásra nincs lehetőség, de Erdélyi dolgozik a már korábban gyűjtött anyagon. Kiadásra készíti elő a közmondásokat, a Magyar közmondások könyvét. A néphagyomány gyűjtésének ügyét továbbra is szívügyének tartja. Rövid illegalitás után, amint konszolidálódik a helyzet, visszamegy Pestre, a Pesti Napló hasábjain gyűjtési felhívást tesz közzé (1852. augusztus 7-8.). A Gyűjtsük a hazai népszokásokat címmel megjelent írásban lelkesen buzdítja olvasóit: a szokások kulcsot adnak a nép szívéhez, kedélyéhez, „egy-egy szokás egy-egy formája az életnek ide való mindaz, miben az élet, mint formában, nyilatkozik." Javasolja, hogy gyűjtsenek mindent, ami szertartás. Témákat sorol: születés, keresztelés, házasság, lakodalom, halál, temetés, továbbá ünnepek, szüret, aratás, vásár, bucsu, névnapok. Mutatványul néhány kérdést is említ. „Miért viszik ki temetőbe a halottat lábbal előre? Miért csinál keresztet, mikor indulni akar a palóc kocsis a porba lovai előtt? Miért mennek nagy pénteken hajnalkor, azaz napföljötte előtt vízért a leányok? Mire jó az a korán merített víz? Mit jelent az, hogy néhol egy falat kenyeret és sót összekötve tesznek a menyaszszony kebelébe?" Sajnos Erdélyi kezdeményezése eredménytelen volt. Nem sikert, kellemetlenséget okozott. Az újság szerkesztőjével együtt a haditörvényszék felelősségre vonta a felhívás szövegében rejlő, politikainak vélt utalások miatt.