Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Ujváry Zoltán: Erdélyi János (1814-1868), a népköltészet első tudós kutatója

felszólít mindenkit aki „országos ember, menjen a nép közé, ismerje meg dalaikat, melyek napi terhes munka után a hazamenő aratók, szüretelők stb. ajkáról zengenek. .., dalai és beszédeiből fogja tudni vágyait és gyűlöletét, reményeit és félelmét, panaszát és dicsekvését minden himhám nélkül; fogja tudni, mit keres a tömeg, hogy boldogabb legyen, hová epednek vágyai, hogy kielégítessék." Mintha Csokonai Vitéz Mihályt, lelki társát hallanánk, aki a „literátorokhoz" szólt, keressék fel a robotoló embereket, hallgassák „a danoló falusi leányt és a jámbor puttonost." Erdélyi előadását tanácskozás követte. A jelenlévők lelkesen támogatták a népköltészeti gyűjtésre vonatkozó javaslatot és a Tudós Társaság 183 l-es gyűjtési felhívására beérkezett anyag kiadásra való előterjesztést. Újabb gyűjtési felszólítás közzétételében is határoztak. A gyűjtemény kiadását az irodalmi élet jeles képviselői - többek között Toldy Ferenc, Bajza József, Jósika Miklós, Garay János, Vörösmarty Mihály, Vachott Sándor - támogatták. Az új gyűjtési feladattal Erdélyi Jánost bízták meg. Ez fordulópontot jelentett a magyar népköltészeti kutatás történetében és Erdélyi János munkásságában. A gyűjtési felhívás, amelyet Erdélyi János szövegezett és írt alá, több lapban is megjelent (Regélő Pesti Divatlap 1844. január 18; Pesti Hírlap 1844. január 21; Nemzeti Újság 1844. 5. sz.; 1. jegyzetek). Szinte nyomban érkeztek a küldemények. Erdélyi rövid idő multán örömmel számolt be az eredményről. Időközben külföldi tanulmányútra utazott, s mire egy év múlva, 1845. júniusában visszaérkezett, a beküldött anyag tetemesre duzzadt. A Kisfaludy Társaság 1845. szeptember 27-i ülésének határozata szerint megbízta Erdélyi Jánost, hogy a beérkezett népköltészeti anyagot a megjelölt szerkesztési céloknak megfelelően kiadásra készítse elő. A fentebb említett 183l-es gyűjtést az Akadémia kezdeményezte. A felszólításra beérkezett anyag feldolgozásával, kiadási előkészítésével a Tudós Társaság Vörösmarty Mihályt és Toldy Ferencet (Sebedet) bízta meg. A munka elakadt, s több mint tíz év múlva a Kisfaludy Társaság működése, előterjesztése révén, amikor a népköltészeti gyűjtést újra kezdeményezték, az Akadémiánál lévő anyag átkerült a Kisfaludy Társasághoz, Erdélyi János kezei közé. Az Akadémiának és a Kisfaludy Társaságnak küldött nagy mennyiségű anyagon kívül Erdélyi tekintetbe vette még az előzményeket, a más forrásokból származó dalokat is. így pl. Kecskeméthy Csapó Dániel kiadványát (Dalfüzérke válogatott népszerű dalokból. Pest, 1844-46.), a