Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Füvessy Anikó: Nyúzó Gáspár (1839-1910), a tiszafüredi fazekasság egyik meghatározó egyénisége

később tipikusnak vehető Nyúzó-formát mutatja. A lapított oldalú, csapott vállú butella az 1880-as évek közepéig megrendelésre vagy baráti ajándékként készített darabjait jellemezte. Előlapját a füredi kerámia-hagyományban igen ritka motívum, a szarvas díszíti. A fehér alapú edény a madárábrázolás kompozíciós szabályai szerint készült.

20 A szarvas vízszintes hullámvonalat követő előkarcolt-színezett virágos ágsoron áll, teste derekáig zöld, utána karcolt vonallal elválasztva barna. Fejét hátrafordítja, szájában leveles virágágat tart. A szarvas alatt két írókás virágtányér között a karcolt, kiemelt évszám: „1858".

21 Hátlapjának alján vörös-zöld vízszintes ágsor, felette tulipánban végződő ágon áll a zöld testű, vörös szárnyú, lendületes vonalvezetésű madár, feje mögött hátáig barna-zöld színkombinációban leveles virágszál. A madár alatt két részre osztva a felirat: „Szatmári istváné - 1858". Oldalának dísze: hullámvonalú karcolt indán zöldbarna levelek (2. kép). A butella olyan kiforrott formában hozza a később tipikus füredi madárábrázolást, mely esetleg arra utal, hogy ebben Nyúzó Gáspárnak meghatározó szerepe lehetett. Ez a darab a szarvasábrázolás miatt arra is bizonyságul szolgál, hogy egy ideig ifjú Nagy Mihály műhelyének tanítványa lehetett. Egy szarvasos bokályt, melyet mind Kresz Mária, mind Domanovszky György Nagy Mihály munkájának gondol, némileg kimunkáltabb FÜVESSY Anikó 1998. 107-108., 2001. 242. Mózes-gyűjtemény (Orodea-Nagyvárad) ; szarvasos előlapjának képét közli FÜVESSY Anikó 1993. 18. kép 2. kép. Szarvasos butella madaras hátlapja 1858-ból (Mózes-gyűjtemény, Oradea-Nagyvárad)