Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Füvessy Anikó: Nyúzó Gáspár (1839-1910), a tiszafüredi fazekasság egyik meghatározó egyénisége

1856dik évb."

1

^ Tiszahalász a Tisza bal partján fekvő református vallású kis falu volt, a tiszaörvényi réven megközelítve pár kilométerre esett csak Tiszafüredtől. Míg a falut az árvízveszély miatt át nem telepítették, közelsége miatt ezt az utat kedvelték a halásziak, bár az 1834-ben átadott fahídon - igaz, nagyobb kerülővel - is megközelíthették Tiszafüredet. Az is igen figyelemre méltó, hogy a közösség másik úrasztali edénye is tiszafüredi fazekasmunka, egy késő-reformkori miskakancsó.

14 1857-ben már egy igényes miskakancsó készítésére is vállalkozott. 15 Ennek a darabnak segítségével lehetett nagyobb biztonsággal azonosítani az újabb műhelyt, Katona Sándorét (1816-1879), ahova korábbi mestere hirtelen halála után átkerült. Katona Sándor 1856-ban sógorának, a Kunmadarason lakó Nagy Istvánnak olyan szignált miskakancsót készített, melynek egyes díszítményei a Nyúzó-darabon is előfordulnak.

16 Katona Sándor ekkor már idősebb, befutott fazekasnak számított. 1816-ban született Katona Nagy Sándor és nemes Gertsényi Mária házasságából.

17 Az 1856-os miskakancsó eddigi ismereteink szerint az egyetlen szignált készítménye. Kiművelt, jellegzetes kézírása és motívumai alapján a Néprajzi Múzeum 1870es datálású miskakancsóját is teljes biztonsággal az ő személyéhez köthetjük.18 Az ő fia volt a huszármotívumairól ismert Katona Lajos (1851-1910), illetve az eddig kevésbé ismert Katona Ignác (1856-1917). *9 A Katona Sándor-féle miskakancsó rátétes diszítményékben gazdag. Barnával szegett vörös csákóján zöld közepű rátétes gomb. Kackiás bajsza mellett rátétes barna pajesz. Hasa középtengelyén hét nagyobb barna közepű vörös szélű plasztikus gomb, melyeket vörös pettyek választanak el. Két oldalán 11-11 kisebb, barna 13 Sárospataki Református Egyházi Múzeum (ezután: SREM) G. 1966.1.; első publikálója Takács Béla volt. Vö. TAKÁCS Béla 1988. 155. 6. kép. 14 SREM G. 1966.2. A kancsó formai jegyei s díszítménye egyaránt a Katona Nagy-család Sándor-ágához (1793-1840), az egy-kígyós miskakancsók típusához köthető. 15 Ruszinko-gyújtemény (Budapest) 16 Lazetzky-gyűjtemény (Budapest) 17 TRSZA 111/54 p. 18 NM 141487 19 Katona Ignác nőtlen, önálló fazekasműhellyel nem rendelkező, mindvégig segédként dolgozó fazekas volt. A szakmát apja és bátyja mellett sajátíthatta el, egy ideig ott is dolgozhatott. Egy 1887-es szignált bödöne alapján Juhász Józsefnél volt legény. Adatközlői visszaemlékezések szerint Katona Miklósnál és az ifjabb Nyúzó Gáspárnál is alkalmazott volt.