Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Füvessy Anikó: Nyúzó Gáspár (1839-1910), a tiszafüredi fazekasság egyik meghatározó egyénisége

foglalkozott. Az idősebb Nyúzó Gáspár fia házasságkötése után (1888) végleg felhagyott a fazekassággal, házát is átadta fiának, annál is inkább, mert ez első felesége révén úgyis fiára szállt volna. A Tiszafüreden 1895. októberétől beinduló Polgári Halotti Anyakönyvekben halálesetek bejelentésekor kisbirtokosként, illetve földművesként szerepelt, megerősítve azt a hagyományt, hogy a fazekassággal a XLX. század utolsó két évtizedében már nem nagyon foglalkozott. 1910. február 27-én halt meg végelgyengülésben. 5 Részben a céhiratok, részben a szignált készítmények alapján 1872-től már biztosan tudjuk, hogy műhelyében segéd a kunmadarasi Pap Sándor, akiről nagyfokú stílusbeli hasonlósága alapján joggal feltételezhetjük, hogy inas is nála volt. 1874ben szignált, kézírását őrző Pap-butellát, 1873-ban pedig miskakancsót ismerünk, melyen mint készítőhelyet, Nyúzó Gáspár műhelyét is feltüntette.

6 Az 1875-ben megalakuló ipartársulat jegyzőkönyve szerint mestere ekkor, 24 éves korában szabadítja a legénység alól. Ugyanebben az évben szegődtette keresztfiát, Vég Józsefet. Újabb tanítványának, a 13 éves Ballá Györgynek szegődtetését 1877. március 11-én írták be. 1881. március 13-án szabadult. Ballá György röviddel szabadulását követve Bodó Mihály segédje lett, s az ő keze nyomán váltak állandóvá a Bodó-műhely miskakancsóira és butelláira jellemző szerkesztett rozetták. Nyúzó Gáspár műhelyében tanult 1883-1887 között a mezőkeresztesi Molnár József is, aki szegődtetésekor szintén 13 éves volt.

7 Nyúzó Gáspár a családi emlékek szerint egy-két segédet mindig foglalkoztatott. Közéjük tartozott a már említett Pap Sándor, aki csak az 1870-es évek végén nyitott rövid ideig önálló műhelyt, továbbá 1887 tájától 1896-os haláláig Bozsó Lajos, aki 1883-tól szabadulásáig Juhász Bálint inasa volt. 1888-ban készített butelláján szignója mellett készítőhelyként már Nyúzó Gáspár műhelyét is feltüntette. 8 Arra is emlékeztek leszármazottai, hogy saját fiának képzését hivatalosan nem 5 Halotti Anyakönyv (ezután: TRHA) VII/140 p. 6 Néprajzi Múzeum (ezután: NM), Szladek-gyűjtemény (Szigetszentmiklós), Mohácsi-gyűjemény (Tiszafüred) 7 Kiss Pál Múzeum (ezután KPM) történész-dokumentációs leltárkönyve 69.72.1. leltári számú tárgya 8 Dobó István Vármúzeum (ezután DIVM) 53.1.63.