Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Kriston Vízi József: A munka és a szeretet háza. Egy civil otthonteremtő kísérlet a XIX. és XX. század fordulóján

előtt feladták, belátva, hogy annak (utazási és elhelyezési, valamint személyzeti) költségei másra át nem háríthatók, garantált támogatás ahhoz nem társult. Mivel ez alkalommal arra van csupán módunk, hogy a Kiss Áron élete utolsó, illetve az általa társaival létrehozott Nagypénteki Református Társaság első 15 esz­tendejének legfontosabb történéseiről szóljunk, tekintsük át, hogy miként alakult a hajlék létrehozásának, megalapozásának valós története a kezdetektől a megizmo­sodásig. 17 Azzal, hogy a székesfőváros közgyűlése 1896 nyarán egy tekintélyes, 15.000 forint nagyságrendű segélyt szavazott meg a társaságnak, fölvetődött: a ka­maraerdei terület arra kialakított telkein „Az intézet több (egyenként 25 gyermekre számított) épületekből fog állni. Egy ilyen külön épület építési költsége 10.000 fo­rint. Minden épület az adakozók nevét fogja viselni." 18 (Tudjuk, ez az az időszak, amikor például a Józsefváros északkeleti sávjában már érlelődik a Gaál Mózesek megálmodta Tisztviselőtelep, majd később 'a Wekerle', amely az emberléptékű, nagyváros közeli életmódot próbálja megteremteni; e gyermekkert-városka szintén a gondolkodási mód-modell kifejeződése.) Azonban nem sokkal ezután - költség­kímélésből fakadó tervmódosítást követően - a pavilon-rendszert elvetették és új, egy főépületre vonatkozó koncepció fogalmazódott meg, a szükséges kiegészítő építményekkel együtt. A NRT immár negyedik, az 1899- esztendőről jelentést adó évkönyvében talál­juk meg először a belső címlapon az úgynevezett „Erzsébet-Ház" emeletes épületé­nek - akkor még csak - fantázia rajzát. Megtudhatjuk továbbá, hogy az építkezés Sajnálatos, hogy a NRT történetének vizsgálatához szükséges forrásanyag jelenleg legin­kább az 1910-es évek végéig áll rendelkezésre. A további kutatómunka során tárulhat majd föl az intézmény múltja a két világháború közötti időszakban, valamint az épület későbbi, máig nyúló funkció váltásai, - ez a legújabb kori és izgalmas háztörténet. Mindenesetre ter­veink között szerepel, hogy a közeli jövőben eleget tegyünk ennek a szellemi kihívásnak, amely többek között napjaink civil szerveződései számára is sok tanulsággal szolgálhatnak! A Református Zsinati Levéltár, a Budai Református Egyház, valamint Budaörs-Kamaraerdő részönkormányzatának iratai, emlékező személyiségei a továbblépést jelentő és sikerrel kecsegtető források. Évkönyv II. 1898. 7. - Érdemes meggondolni, hogy a Gmeiner-féle szellemiségen alapuló, ún. SOS Gyermekfalvak kialakítása és a támogatás-szervezés-ellátás-működtetés elve mennyire nem előzmények nélkül való (pl. Magyarországon)...

Next

/
Oldalképek
Tartalom