Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Molnár Sándor: Út a restaurált Vay-kastélyig

javasolja: „Megfontolás tárgya lehet több reneszánsz kőkeretes ablak rekonstrukciója, hiszen a XLX. századi átalakítás során a kőkeretek fészkén nem, vagy csak alig módosítottak. A reneszánsz ablakok rekonstrukcióját annál is inkább lehetségesnek tartjuk, mivel pontosan ismerjük a nyílások és a kőkeretek méreteit, ugyanakkor a meglévők alapján kijelenthetjük, hogy profiljuk is egyforma. Mindenekelőtt javasoljuk a nyugati homlokzat eredeti főbejáratának rekonstrukcióját. Ennek előfeltétele a kőkeret fészkeinek kibontása, melyre csak a jelenlegi asztalosszerkezet, valamint a XIX. századi áthidaló eltávolítása után lehet sort keríteni. Az ablakok reneszánsz kőkeretei I960 óta jelentős mértékben pusztultak. Éppen ezért javasoltuk az eredetiek kiemelését és másolatokkal való helyettesítésüket. (Ez történt pl. a sárospataki Vörös-torony nyíláskereteivel.) Az első emelet déli szárnya déli szobájának nyugati ablakában visszahelyezhető az egykori reneszánsz kőkeret (rekonstrukcióját a könyöklőjéből kiemelt faragványok és a kőkeret meglévő fészke teszi lehetővé)." A fenti javaslatok megvalósítása kőrestaurátori munkát igényeltek. A KVI Módy Pétert bízta meg a kivitelezéssel. Határozott volt a megrendelő s a tervező igénye abban is, hogy a műemléki helyreállítás határozottabban vállalja föl és valósítsa meg azokat az eredményeket, amiket megtudtunk az épületről. Ennek szellemében kell a kastély központi tömbjének faragott nyíláskereteit „visszavarázsolni" a homlokzatra, az eredeti reneszánsz megjelenéshez hűen. A kőrestaurátori feladatok közé tartozott a korábbról meglévő ablakkeretek közül kettőt a helyén restaurálni, a többit kibontani és egy tervezett kőtár számára biztonságosan elhelyezni. A szakemberek elkészítettek a reneszánsz kőformával megegyező öntőformát, majd megkezdődött a műkő öntvények sokszorosítása, amit még a formából kibontás után finoman átfaragtak. Külön feladatot jelentett számukra egy hangsúlyosabb bejárat kialakítása. Ennek érdekében a kapu kőkereteinek faragása. Itt az ablakok profilozásából kiinduló arányrendszer alapján teljesen új, faragott kaput készítettek. Valódi faragás történt. Az alapanyagot margitbányai mészkő biztosította. A faragást Szigeti Márton kőszobrász készítette. A bejárat plasztikai hangsúlyának növelése érdekében egy XIX. század végén készült emléktáblát, mely korábban a homlokzat másik részén volt, a kapu fölé helyeztek (5. kép). A kőrestaurátori munkában közreműködtek