Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Molnár Sándor: Út a restaurált Vay-kastélyig

Az eltérések közül kiemelkedik a főépület építési idejére vonatkozó elmélet. Ágostháziék a XVI. század elejére teszik a hossznégyszög alaprajzú főtömeg harántfalakkal négy helyiségre osztott építését, és megállapították, hogy a helyiségek még nincsenek boltozva. Ez csak a XVII. század közepén készült el úgy, hogy elbontották a födémeket, s helyettük a pince, a földszint és az első emelet fölé boltozatot építettek. Véleményük szerint e munkát örökíti meg a földszinti nagyterem boltozatának latin nyelvű felirata, melynek fordítása: „Vay Péter és felesége Szoltán Anna, valamint gyermekeik, Ábrahám, Katalin és Erzsébet által végzett építkezést 1650. június 28-án fejezték be". (1. kép) 1. kép. A földszinti nagyterem boltozatán lévő felirat (Boros György felvétele) Juan Cabello A vajai Vay-kastély (építéstörténeti vázlat) c. összefoglalójában a következőt írja: „Annak ellenére, hogy az építkezés megkezdésének évéhez kötött pontos időpontot nem ismerjük, úgy véljük, hogy a Vay család a XVI. század végén, de legkésőbb a XVII. század elején először egy (akkor még tornyok nélküli) téglalap alaprajzú (30 x 10 m), alápincézett, kétemeletes, téglából falazott kastélyt építtetett. Az épület harántfalakkal négy helyiségre osztott tereit, a második emeletiek kivételével, amelyek síkmennyezetesek, beboltozták." Juan Cabello irányításával 1996-ban végzett tudományos igényességű falkutatásairól, régészeti munkájáról készült dokumentáció alapján ismét Ágostházi László (ekkor már Ybl-díjas építészmérnök) kapta azt a feladatot, hogy készítse el az épületegyüttes északi tornya befedésének és a torony külső homlokzatának