Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Bartha Júlia: Török népi építészet

háztípus ma is megtalálható Törökország mondhatni egész területén. Eredetét tekintve eltérőek a vélemények, Günay Reha szerint közép-ázsiai eredetű háztípusról van szó.

8 Azonban annak alapján, hogy a korai híradások a lakótorony-szerű házakat faházaknak írják, feltételezzük, hogy az elterjedés inkább Észak felől, a Kaukázus irányából történt, 9 erre utal, hogy a kaukázusi népeknél, így az oszétoknál hasonló háztípus található.

10 A lakótorony alsó szintjét nem lakják, azt tároló-helyiségnek használják, vagy teázót nyitnak benne. Ahol állattartás adja a család megélhetését, ott istállónak használják a földszintet. A magasföldszintet lakják, ahol nagy balkont alakítanak ki, mert hiába van kertje a háznak, a kényelmet az ülőpárnákkal berendezett balkon illetve az ezzel szervesen összekapcsolt lakószoba, nagyobb házak esetén a társalgó „oturma odas'í" - ülőszoba jelenti számukra. Olyannyira jellegzetes része a balkon a török háznak, hogy még a városi lakásokat is ennek az igénynek megfelelően alakítják ki, sőt, a modern házakat már úgy építik meg, hogy a balkon egyik sarkában a grillező-kemencét is elhelyezik. Közös kémény fut fel, amihez csatlakoznak a kis grillsütők füstelvezetői. A lakótorony-szerű háztípus olyan jellegzetessége a török népéletnek, hogy még Kappadokiában, a barlanglakásoknál is megfigyelhető ez az elosztás. (5. kép) A Göreme-völgy, Zelve, Üchisar barlanglakásai között is több olyat találtam, amelyeknek az alsó szintjén meg volt az istálló. (6. kép) Az etető vályúkat és az itató csészéket is kivájták a vulkáni 8 GÜNAY, Mehmed 1998. 9 BAYKAL, Ali Riza 1995. 23-25. 0 SELMECZI László 1992. 126. 5. kép. Barlanglakások