Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Lukács László: Népi építészeti kutatások a Káli-medencében

sajátos, erősen rétegzett társadalma indokolta. A társadalmi háttér, az építtetők vagy átalakítók társadalmi-vagyoni helyzetének megismerését is fontosnak tartottam. Másik fontos forrásom a levéltári iratanyag, amelynek népi építészeti szempontú feltárását a helyi családi és egyházi irattárakban, valamint a Zala Megyei Levéltárban végeztem el. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1745-ös egyházlátogatási jegyzőkönyve, a monoszlói, balatonhenyei református- és a kővágóörsi evangélikus egyház számadáskönyvei az egyházi épületekről nyújtottak felvilágosítást. Kővágóörs 1789-ben hozott falutörvénye a szabadkéményes és a kémény nélküli füstöskonyhás házakról tudósít. A nemesi családoktól ránk maradt XVIII-XLX. századi végrendeletekből, örökösödési iratokból a kuriális épületeket ismerhetjük meg. Kővágóörs nemes község jegyzőkönyve (1828-49), a monoszlói bíróládában őrzött, 1836-43- között vezetett törvénybírói számadáskönyv és a kővágóörsi jómódú nemes, Bárány András gazdasági jegyzőkönyve (1855-1908) értékes népi építészeti adatokat tartalmaz. Ezekből az iratokból feltárt XVIII-XIX. századi népi építészeti adatok az időrendi kérdések tisztázását is elősegítették. így foglalkozhattam a káli-medencei lakóház XVIII-XX. századi fejlődésével, az egyes építőanyagok, épületszerkezetek, épülettípusok megjelenésével, egymás mellett élésével, eltűnésével. Kiemelten foglalkoztam az újabb népi építészeti vizsgálatokban felmerült kérdésekkel, ezek adatolásával. így a boltozott és a keresztirányú mestergerendás födémek, tűzhelyek, a füsttelenítés és a tornácok bemutatását különösen fontosnak tartottam. Forrásaim sorában meg kell említeni a már áttekintett szakirodalom adatait és az Országos Műemléki Felügyelőség (ma Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) tervtárában, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Népi Építészeti Archívumában, valamint a budapesti Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában őrzött népi építészeti felméréseket. Az elemző-összehasonlító kitekintés során azokra az Összefüggésekre, kapcsolatokra mutattam rá, amelyek a Káli-medence népi építészeti kultúrája és a Dunántúl más tájai, területei között fennálltak. Az utóbbi évtizedekben megjelent, tekintélyes mennyiségű és színvonalas dunántúli népi építészeti irodalom jó alapot ad, kitűnő forrást jelent az összehasonlító vizsgálathoz. A Káli-medencében feltárt népi építészeti anyag így jól beágyazható egy szélesebb, dunántúli összefüggésrendszerbe. Az összehasonlító vizsgálatnál különösen szem előtt tartottam az újabb népi