Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Lukács László: Népi építészeti kutatások a Káli-medencében

Balatoncsicsó, Kékkút és Salföld pedig Káptalantóti leányegyháza volt a XVIII-XLX. században. A vizsgált nyolc településen a II. József-féle népszámlálás idején (1784-87) a férfilakosságnak átlagosan 27 %-a volt nemes. A négy kurialista helységben ez az arány átlagosan 47,97 % volt (Köveskál 53,87 %, Monoszló 50,79 %, Kővágóörs 44,79 %, Balatonhenye 41,66 %). Utóbbi községekben a nem teljes jogú nemesek, a beházasodott jobbágyokból és utódaikból álló agilis réteg alkotta a másik nagy társadalmi csoportot. A ténylegesen jobbágyi jogállású lakosság (szolgák, cselédek, kuriális zsellérek, zsidók) az agilisekhez viszonyítva kis létszámú, de nem jelentéktelen csoportot alkottak. 9 A Káli-medence népi építészeti emlékeinek számbavétele során Lackovits Emőke 1980-ban még jogosan mutathatott rá a kutatás hézagosságára: „A felsorolt községek egyikének-másikának népi építészeti emlékeivel különböző tanulmányok változó terjedelemben foglalkoztak, vagy legalábbis fényképet közöltek egyes épületekről. Összefoglaló munka viszont erről a vidékről, e vidék népi építészetéről még nem született."

10 A Káli-medence tervszerű néprajzi kutatásának megindulása előtt Lackovits Emőke cikke, az általa említett tanulmányok adatai és a közölt fényképek nyomán tudtuk, hogy a terület az egész Bakonyhoz, Balaton-felvidékhez hasonlóan, értékes népi építészeti emlékekkel rendelkezik. Jankó János A Balaton-melléki lakosság néprajza című könyvéhez 1893-1901 között 50 Balaton-parti községben gyűjtött adatokat. A Káli-medencében csak Kővágóörsön és Salföldön kutatott. Monográfiájának a lakóházról szóló fejezetében csupán Kővágóörsről közölt néhány adatot a nemesi kúriák építőanyagával, a házak részben kétmenetűvé válásával, a szobai cserépkályha részeinek elnevezésével és a konyhai tűzhelyekkel kapcsolatban. H Jankó János könyvében csupán egy kővágóörsi füstöskonyha rajzát közölte, illusztrációi között nem láthatjuk a későbbi kutatások nyomán méltán híressé vált kővágóörsi épületeket (Tobak-ház, Kernács-ház, Salamon-ház, Boros-ház). Teljesen kimaradt a Káli-medence népi építészeti emlékeinek bemutatása a Malonyay Dezső által szerkesztett, A magyar nép művészete 9 HUDI József 1988. 21-22. 10 LACKOVITS Emőke 1980. 27. 11 JANKÓ János 1902. 185., 204., 210-212., 1904. 24., 45., 51-53. 234