Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)
NÉPRAJZ - Lukács László: Népi építészeti kutatások a Káli-medencében
Dám László vezette 1974-ben a debreceni harmadéves néprajz szakos hallgatók terepgyakorlatát Nyírlugoson. A helyszíni kutatás eredményeként elkészült kötet földrajzi és történeti bevezető tanulmányának megírására Dám László engem kért fel. Végül a Néprajzi kutatások Nyírlugoson című munkánk két kötetben jelent meg a nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadásában. 7 Dám László gyakran emlegette, hogy egyetemi hallgató korában a Dunántúlon, Pápa környékén is végzett népi építészeti kutatást. Amikor 1993-ban azEtbnographia Jankó János emlékszámát szerkesztettem, mint Jankó János-díjast, felkértem őt, hogy írja meg Pápa környéki gyűjtését. így készült el, jelent meg Adatok a Pápa környéki falvak népi építészetéhez című tanulmánya, amelyben a gannai, takácsi, adászteveli, vinári, kupi, nemesgörzsönyi tornácos házakat és a takácsi előkamrás házat mutatta be. 8 Utóbbi tanulmányára is gyakran hivatkozom, mivel ebben a káli-medencei lakóház külső megjelenésének, az előkamrás háznak számos párhuzamát közölte. A Káli-medencében vizsgált nyolc (korábban Zala, ma Veszprém megyéhez tartozó település: Köveskál, Balatonhenye, Monoszló, Szentbékkálla, Mindszentkálla, Kővágóörs, Kékkút és Salföld közül 1848 előtt kurialista községnek tekinthető Balatonhenye, Monoszló, és Kővágóörs, kurialista mezővárosnak Köveskál. Kővágóörs evangélikus többségű, de számottevő a katolikus és a zsidó vallású lakossága is. Köveskál, Balatonhenye és Monoszló nemessége református, csak a beházasodott jobbágyok, valamint az itt dolgozó szolgák, cselédek katolikusok. Református egyházközséget legkorábban Balatonhenyén (1600), majd Monoszlón (1630) és Köveskálon (1638) szerveztek. Az uradalmi jobbágyfalvak közé tartozott Szentbékkálla (földesura a veszprémi püspök és az Esterházy-család). Mindszentkálla (földesura a veszprémi püspök), Kékkút (a piarista rendé és kisebb birtokosoké), valamint Salföld (kisebb birtokosoké). Jelentős számú úrbéres jobbágy népesség csak Balatonhenyén. Szentbékkállán, Mindszentkállán és Salföldön élt. A jobbágyok szinte kivétel nélkül katolikusok. Önálló egyházat tartottak fenn Szentbékkállán, ennek filiája Köveskál, Balatonhenye és Mindszentkálla. Monoszló a közeli 7 ERDÉSZ Sándor 1977., 1979. 8 DÁM László 1993b. 469-482.