Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Gráfik Imre: Díszített faormok Nyugat-Dunántúlon

Megbízható adatok szerint Vas megyében Hegyhátszentpéteren kívül Döbör­hegyen, Gersekaráton, Gősfán, Petőmihályfán és Szarvaskenden, Zala megyében Bagodvitenyéden, Gáborjánházán, Hagyárosböröndön, Káváson, Kerkateskádon, Mikekarácsonyfán, Nagykutason, Rédicsen, Salomváron és Vaspörön voltak festett faormú házak, továbbá a Göcsejjel határos szlovéniai Muramelléken Alsólendvala­kos, Gaberje és Kapca községekben. Egyes vélemények szerint a faragott, festett faoromzatú házakról a legrégebbi építési adat Göcsejből származik 1813-ból, a datált oromzat színes rajzát a Malo­nyay-féle kötet közölte. 9 Tóth János által adott leírását érdemes és tanulságos fel­idéznünk: „Ez a ház Malonyay szerint 1813-ban épült. A festés is ezt az évszámot mutatja. A fehérre tapasztott, meszelt boronafal felett a csonka oromfal konzolosan előáll. Az oromfalat hordó háromsoros gerendázatot alul gazdag, fűrészelt díszítésű szegély deszka zárja le. A gerendázat faragása erőteljesen plasztikus: az alsó fogsor felett fűrészfogsor húzódik végig, felette táblásán tagozott gerenda közepén látható az építtető neve és az építési évszám; majd újra fogsor következik és a díszítést fer­de sávozású festett deszkaszalag zárja le. Felette az oromdeszkázaton egyes és ket­tős nyílások biztosították a padlás szellőzését, a nyílások körül festett rozetta és vi­rágdíszekkel. Az orom-trapézt három függőleges, festett pálca osztja öt részre, s a trapézt befoglaló gerendakeret vesétekkel gazdagon tagolt. Ez a legrégibb datált, festett, faragott faoromra vonatkozó feljegyzés Göcsejből." 10 Mások álláspontja szerint azonban ez a korai datálás téves olvasaton alapul. „A faragott festett faormú lakóházakról a legrégibb építési évszámú, 1813-as adat a gö­cseji Salomvárról való. E ház képét Malonyay Dezső örökítette meg az utókor szá­mára. Erre hivatkozik Tóth János is... Az 1813-as évszám azonban feltehetően téves olvasató... valószínűbb az 1873-as évszám." 1 ! Bárdosi János véleményének kialakításában a Göcsej jeles kutatójának, Szent­mihályi Imrének egy tanulmányában megfogalmazottakra épít, aki szerint ellent­mondó és vitatható: „...a Malonyai által (XXXII. t.) közölt göcseji (salomvári) 9 MALONYAY Dezső 1912. IV. 311. és XXXII. tábla 10 TÓTH János 1965. 46-48. 11 BÁRDOSI János 1984. 284.

Next

/
Oldalképek
Tartalom