Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Kücsán József: Sopron északkeleti külvárosának lakásviszonyai a XIX. század elején

már jóval részletezőbb történeti összefoglalót adott a városnegyedről. Értékei között hangsúlyozta, hogy a meglévő épületállomány a népi építészetből ismert formákat őrizte meg, ám a falusi házaknál jóval korábbi, tartósabb, nemesebb anyagokból készült épületekben. A XVII-XVIII. századi alapozású lakóházakat a XLX. századi magyar falusi ház előképének tartotta, s egységben való megőrzésüket elsőrendű feladatnak tekintette. 59 A terv - melynek dokumentációjából idéztünk - sajnos nem valósult meg, így az abban vázolt és kívánatosnak mondott kutatásokat és feltárásokat sem hajtották végre. Ezek hiányában csak igen hézagos ismereteink vannak a külvárosok történeti épületállományáról. Kivételes szerencse, hogy 1987-ben, a tulajdonos jóindulatának köszönhetően sikerült a Gazda utca 23. számú, 1637-ben épült ház utcai lakásának bontás előtti feltárását elvégezni, s annak eredményeit publikálni.60 Mivel az említett ház a most vizsgált városrész 12. osztályba sorolt épülete, röviden idézném a XVlII-XLX. század fordulójára meghatározott állapotát, hogy vázlatos képünk legyen a város legszerényebb minőségűnek ítélt egyik lakásáról. 1810-ben a háznak két tulajdonosa volt. Id. Fiedler Rikárd

61 birtokolt 61 négyszögöl (219 m

2

) házrészt, beépítetlen háztelket, 151 négyszögöl „házi szőlőskertet" és 8 kapányi szőlőt. Évi rendes adója 26 Ft 9 krajcár, de ráadásul elég tetemes (16 Ft 41 Vs krajcár) hátraléka is volt. A másik tulajdonos, Ferk Terézia 31 négyszögölnyi (111 m

2

) házrész, két tagban 10 kapa szőlő és két birka után fizetett 11 Ft 2

5

/s krajcár adót. A tárgyalt időszakban a feltárt házrész - feltehetően Fiedler Rikárd lakása - kő és tégla vegyes falazatú, szoba - konyha - szoba beosztású volt. (3. kép) Az utcai szoba nagyobb alapterületű (30 m

2

), két egyszerű kőkeretes ablaka szolgált az utcára, egy az udvarra. Padlózatának anyagát nem ismerjük, szabad gerendás deszkafödémét mestergerenda is erősítette. Déli és keleti falában ekkor már - befalazott korábbi ablakok helyén - egy-egy falfülke volt, fűtése az északi közfalhoz rakott kívülfűtős kályhával történt. A konyha (15,6 m

2

) padlózata szürkészöld döngölt és sikárolt agyag, födémé a külső részen csehsüveg, a belső részen dongaboltozat, rajta DÁVID Ferenc 1971. 4-5. KÜCSÁN József 1994. HÁZI Jenő 1982. 4691.