Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Szilágyi Miklós: Mezei téglaégetés a XVIII-XX. században

forrás-típusnak: a „vállalkozók" egy része (helybeli vagy más településről érkezett) „szakképzett iparos", más része helyben, igen szegényes lakókörnyezetben élő ci­gány-specialista volt. íme néhány példa: Hódmezővásárhelyre 1738-ban kerültek, valószínűsíthetően földesúri kezde­ményezésre, „idegen" téglavetők, akik (vagy más idegenek?) még 1762-ben is ideig­lenes kunyhókban laktak. 23 Kecelen, illetve a kalocsai érseki uradalom több hely­ségében a XVIII-XIX. században leggyakrabban kalocsai „téglamesterrel" kötöttek szerződést az uradalom elöljárói, vállalván, hogy az égetéshez szükséges fát, rőzsét vagy szalmát és a kézimunkás segítséget biztosítják számukra. 24 Azok a téglavetők, akikkel a XVTII. század második felében a balatonkeresztúri uradalom szerződött, valószínűleg helybeli paraszt-specialisták voltak (kommenciót kaptak), a sávolyi „téglás mester" viszont szakiparosnak látszik. 25 A kisújszállási elöljáróság 1777-ben egy debreceni „téglavető mesterrel" állapodott meg készpénzfizetés (ezer téglán­ként 1 frt 59 kr) és tekintélyes mennyiségű élelmiszer (búza, só, hús, sajt, kása, bor, pálinka) biztosítása fejében 100.000 tégla elkészítéséről. 26 Gyoma elöljárósága 1783-ban Hegedűs Péter mezőtúri „Tégla Mesterrel" szerződött, aki (4 legénye tár­saságában) május 3 és november 11 között 88.100 téglával számolt el. 2 " 7 Bárándon 1770-ben egy (biharnagy)bajomi, 1787-ben egy debreceni mester vállalta (helybeli segítőkkel) a középületekhez szükséges tégla gyártását, egy évszázad múlva (1876-ban) pedig kunhegyesi téglaégetővel szerződtek a bárándiak. 28 A túrkevei bí­ráknak 1790. júniusában azért kellett intézkedniük, mert Daxner Jeromos török­szentmiklósi téglavető mester, tűzrevaló hiányában (rendkívüli aszály pusztított ez évben!) nem tudta elkezdeni az égetést. 2 9 Az 1810-es években - évekig - (a talán helybeli, de semmiképpen sem törzsökös lakos) Haputzi István volt Túrkevén a 23 BARABÁS Jenő 1954. 469. 24 BÁRTH János 1984. 279, 1997. 72, 277-282 25 PETÁNOVICS Katalin 1981. 106, 117, 123, 155. 26 SZABÓ Lajos 1987. 203. 27 NOVAK László 1977. 537, SZILÁGYI Miklós 1987. 51. 28 BALASSA M. Iván 1985. 192-194. 29 JNSZML Túrkeve lt. Proth. 5. 1790. június 7. - 436. db.

Next

/
Oldalképek
Tartalom