Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)
NÉPRAJZ - Novák László Ferenc: Táj és ember
emberföldrajzi vizsgálatát végezte el. 17 A településföldrajzi kutatásokban hangsúlyozottá vált a természetföldrajzi szemlélet történeti és néprajzi beállítottsággal. Fodor Ferenc munkásságának komplexitását mutatják a Szörénység tájrajzával és a Jászság életrajzával foglalkozó munkák. 18 Az anyagi kultúra kutatásával foglalkozó néprajzkutatók jelentős része geográfiai szemlélettel rendelkezett. Bátky Zsigmond az emberföldrajz és néprajz szoros kapcsolódására világít rá Dunántúl településeiről szólva: „Térszín és talaj... egyéb adottságokkal együtt, egyes kiterjedésében alkalmassá tették és teszik Dunántúlt. Ez tehát különböző települési igényeket képes kielégíteni... de az is világos, hogy egyes vidékeink településarculata között jelentős különbségek, viszont más felől egyezések vannak. Távol van tőlünk, hogy... túlzott jelentőséget tulajdonítsunk a földrajzi tényezőknek az emberiek és történetiek rovására. A középúton járunk, mindkettőt egyformán próbáljuk értékelni..." - mondotta. 19 Meg kell állapítanunk, hogy megállapítása nem csupán a Dunántúlra vonatkozik. A történeti-néprajzi kutatás jeles képviselője, Györffy István is geográfiai szemlélettel rendelkezett. A Fekete-Körös völgye magyarságával kapcsolatban Györffy még hangsúlyozza, hogy településföldrajzi tanulmányt ír, vizsgálódása azonban emberföldrajzi irányultságú. Figyelmet szentel a táj történetének, a települések földrajzi viszonyainak, részletesen vizsgálja az egyes településeket, melyek településszerkezetét térképekkel dokumentálja. 20 Korszakalkotó műve a Hajdúböszörmény kétbeltelkű, ólaskertes településről írott munkája, amelyet további fontos tanulmányok követtek. Ezekből - többek között - az Alföldi nagytáj részterületei, így a Nagykunság emberföldrajzi, illetve településnéprajzi viszonyai váltak ismertté. 21 A településnéprajz túlmutat az emberföldrajzon. A település komplex életjelenség. Az ember megtelepedett a földfelszín egy bizonyos darabján, birtokba vette azt, életterévé alakította, amely biztosítja életlehetőségeit. Tehát a település 17 MÁRTON György 1927. 18 FODOR Ferenc 1930., 1942. 19 BÁTKY Zsigmond 1926. 20 GYÖRFFY István 1913. 21 GYÖRFFY István 1926., 1923-, 1929.; 1937.
