Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

RÉGÉSZET - Pálóczi Horváth András: Az alföldi későközépkori lakóházak: vázszerkezetek és falazatok

lakóházak építési technikájáról, a háztípusok fejlődéséről, a háztartások eszközkészletéről, a gazdálkodás szerkezetéről. Méri I. 21 házat talált meg és térképezett fel, de jelezte, hogy még legalább 10 ház helye ismeretlen, l

8 Az épületek többségét csak részlegesen kutatták meg, mindössze 4 házat tártak fel teljesen (1., 4., 6., 14.). Ugyancsak 4 háznak csak a helyét rögzítették kutatóárkokkal (11., 12., 19-, 20.). Több esetben sikerült megfigyelni az épületek szuperpozícióját, pl. az 1. ház az la. ház fölé épült, a 4. ház a 4a. ház fölé, és a két utóbbi alatt eltérő tájolással kerültek elő a szintén egymás fölé rétegződő 4b. és 4c. ház maradványai. így a település két évszázados fennállása alatt négy építési periódust lehetett megfigyelni. Sajnos Méri I. közleményében csak az 1-la. és a 4-4a-4b-4c. házak ásatási felmérése szerepel, a többi épület alaprajza publikálatlan és a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában sem található. Végül is a korábbi rétegek házaival együtt tulajdonképpen 25 lakóházról van szó, ezek közül 6 háznak ismerjük az alaprajzát. Úgy tűnik, az építésmód egységes volt Túrkeve-Móricon. Mindegyik épületnek „erős és szilárd vázat készítettek" az alapozás árokba állított ágasfákból, melyek átmérője 8-25 cm között váltakozott. A házak tengelyében a vastagabb szelementartó ágasok álltak. Az alapozásárkok 30-40 cm szélesek és 40-50 cm mélyek voltak. Az oszlopok közét sárral töltötték ki, de ezekben nád- vagy vesszőlenyomatokat nem találtak, a tapasztott sövényfal csupán valószínűsíthető. (Méri I. arra a megoldásra is gondolt, hogy a falat sárgombócokból rakták fel.) A felmenő fal vastagsága 25-35 cm volt. 19 Méri I. kutatásai bizonyították, hogy a késő középkori parasztcsaládok nemzedékről nemzedékre a beltelek ugyanazon részén építették fel lakóházaikat. Az egymás fölé rétegeződő épületek vagy egyező irányításúak, vagy merőlegesek a korábbiakra.

20 Nyársapát elpusztult középkori falu feltárását 1948 és 1953 között Bálint Alajos végezte el (Nyársapát-Templomhalom, Pest m.). A középnemesi Nyárasapáti család birtokában lévő, a XV-XVII. században fennálló, viszonylag népes faluban a felszíni nyomok alapján legalább 72 ház állt. Bálint A. ásatásai során a templom, a temető 229 sírja és 18 lakóház került napvilágra. A feltárt házak többsége 18 MÉRI István 1954. 140. 19 MÉRI István 1954. 143-144. 20 MÉRI István 1954. 143, 146.