Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)
KÖSZÖNTŐ - Paládi-Kovács Attila: Dám László köszöntése
Egyetemi oktatói munkálkodásának számontartott eredményei a hallgatók számára írott és a debreceni egyetem által kiadott jegyzetei. Bevezetés az etnográfiába c. egyetemi jegyzete a Folklór és Etnográfia sorozat 3. számaként jelent meg (1979). Építkezés c. jegyzete a Néprajz egyetemi hallgatóknak c. sorozat 13. számaként (1992), majd a Magyar népi állattartás és pásztorkodás címet viselő füzete ugyanennek a sorozatnak a 19- számaként (1995) jelent meg. Ezzel a három címmel Dám László a legtermékenyebb jegyzetírók közé tartozik a hazai néprajzi oktatásban, s ebben az ő személyes érdemeit nem kisebbítve, alá kell húzni Ujváry Zoltán szerkesztői, oktatásszervezői érdemeit is. Dám László második munkahelye a Báthori István Múzeum volt Nyírbátorban, ahol kereken húsz esztendőt töltött szorgos munkával (1984-2004). Kutatási tematikájához és az egyetemi, főiskolai oktatáshoz továbbra is hű maradt, de a múzeumi feladatok új kihívást jelentettek számára. Hiszen a múzeum épületének felújítása és az állandó kiállítás megtervezése, majd kivitelezése akkora feladat, hogy a hosszabb múzeumi gyakorlattal rendelkező kollégákat is alaposan próbára tenné. Dám László sikerrel birkózott meg az embert próbáló feladataival, sőt a gyűjtemények fejlesztésére, revíziójára, számítógépes nyilvántartási rendszerének bevezetésére, időszaki kiállítások egész sorozatának szervezésére, rendezésére is futotta erejéből. A tudományos kutatásnak elkötelezett muzeológusként már az 1980-as években újjászervezte a múzeumokban segédgyűjteményként kezelt könyvtárat, adattárat, s a fotográfusként is nélkülözhetetlennek hitt fényképarchívumot, s újonnan állította fel a múzeum diapozitív gyűjteményét. (Nem is kell mondanom, hogy az újabb adathordozók terjedésével további lehetőségek nyílnak a gyűjtemények mentése, digitalizálása terén.) Az időszaki kiállítások sorozata, különösen A magyar tájak népművészete c. sorozat kiállításai főként a nyírbátori és a szabolcs-szatmári közönség művelődési, ismeretszerzési lehetőségeit szolgálták, ugyanakkor a múzeumok közötti kooperációt, kapcsolatrendszert is erősítette. Országos figyelmet keltett 1993-ban a budapesti Néprajzi Múzeummal közösen szervezett Barokk a magyar népművészetben c. kiállítás. Ezt aztán több emlékezetes konferencia és maradandó publikáció követte. A Néprajzi Értesítő 1993. évi kötete „Történeti népművészet" címen közreadta a