Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)

V. RÉSZLETEK CSALÁDTÖRTÉNETEKBŐL. GYERMEKMUNKA ÉS AZ ISKOLALÁTOGATÁS EGYMÁSRAHATÁSA

M. B. 74 éves férfi Nyíregyháza- Király telekszőlő: „Édesapám alkalmi és harmados mun­kás volt. Hatan voltunk testvérek. Elvégeztem a hat elemit, utána tizenkét éves koromban nyáron szezonális munkában uradalmi kepében zsongár (vízhordó) voltam. Két tíz literes vö­dörrel hordtam a vizet az aratóknak. Utána a grófi uradalomba hárman-négyen jártunk aratni. Aratási szerződést kötöttek a családunkkal. Amiért aratáskor alkalmaztak bennün­ket minden aratónak tizenöt napi úrdolgát kellett ledolgozni. Én, mint tizenhárom éves fiú ezt követően minden évben uradalmi kepébe dolgoztam, mint félrészes. A marokszedők mind félrészesek voltak mindaddig, míg nagykorúakká nem váltak. A nők nagykorúságának eléré­se után is félrészesek maradtak. Csak a kaszások kaptak egész részt. Utána minden évben részesgéphez is jártam, ahol kévét hánytam a kazalról a cséplőgépre. Rudast is hordtam. Az 1940-es évek elején csak az kapott harmados földet az uradalomban, aki részes arató volt. Előfordult, hogy az egy-két gyermeket egyedül nevelő asszony megtanult kaszálni és a férfiak között egész nap vágta a rendet, hogy ő is annyit kapjon, mint a kaszás férfi család­fő, vagyis egész részt. (Pl. E. J.-né Nyíregyháza-Királytelek-puszta)." Adatközlő J. Z. 79 éves Nyíregyháza-Királytelekszőlő. B. J. 73 éves férfi Nyíregyháza-Királytelekszőlő: „Édesapám foglalkozása földműves volt, öt hold földdel. Ezen kívül summás volt, vagyis idénymunkába vállalta az aratást, szerződés alapján. Én, mint fiúgyermek még nem töltöttem be a tizenkét évet, amikor a gróf Dessewffy birtokon már uradalmi kepébe dolgoztam. Ebbe a csapatba harminchárom kaszás, har­minchárom marokszedő, harminchárom kévekötő és egy zsongár (vízhordó) tartozott. Az 1930-as évek végén, amikor én kezdtem az aratást, akkor még „csobány"-ban hordták a gyermekek a vizet. Ez egy kb. ötven-hatvan cm átmérőjű, kerek, dobalakú és kb. húsz cm magasságú hordóhoz hasonló dongákból összeállított tölgyfaedény volt, melyen egy nagyobb (ezen töltötték meg) és egy kisebb méretű (ezen ittak) nyílás volt. Az aratást, summásszerző­dés alapján részaratásba vállaltuk meghatározott természetbeni bérért (tizenegyedik keresz­tért). Mi, akik aratási munkát vállaltunk csak úgy kaptuk meg a munkát, ha aláírtuk, hogy tizenöt napi úrdolgát is végzünk. Ez azt jelentette, hogy amikor az uradalomnak szüksége van munkaerőre, mi kötelesek vagyunk a felszólítás idejében a munkát elvégezni. Amikor az úrdolgát ledolgoztuk, akkor mehettünk más munkaadóhoz is dolgozni." Cz. J. 70 éves férfi Nyíregyháza-Királytelekszőlő: „Édesapám foglalkozása uradalmi gé­pész volt. Hatan voltunk testvérek. Mi gyermekek már kb. nyolc éves korunktól segítettünk a szülők által vállalt harmados földet művelni (kapálás, őszi mezőgazdasági termények be­takarítása). Kilenc-tíz éves korunkban napszámba répaegyelést, sarabolást, kapálást is vé­geztünk. Tizenkét éves korunkban a részes cséplőgépnél a „töreklyuk"-ba kaptunk beosz­tást. Vagyis a cséplőgép alól „drankán" (két rúd közé kifeszített törekhordó dróthálóval) hordtuk csomóba a töreket. Ez nagyon poros munka volt és a ránkszóródó törek szálkája nagyon szúrta testünket, mert behatolt szegényes ruháinkba. Szalmahordó rúddal hordtuk a szalmakazalba a gép alól kikerülő szalmát is. A szalmahordóval (kb. három méter hosszú két rúddal elől és hátul két ember jobb, és balkezével megfogva) szállította a kb. két méter magasra rakott szalmacsomót. Elindulás előtt átdobtak rajta kb. egy öt méteres kötelet és a rudat elől fogó ember jó feszesen rátekerte a rúd egyik oldalára, a hátul lévő pedig a másik oldalon ugyanígy, hogy a rakomány le nem billenjen a rúdról. Én mint fiúgyermek tizennégy éves koromtól hónapos voltam az uradalomban, ahol min­den szezonális mezőgazdasági munkát végeztem. A hónaposok és a summások ugyanazt a munkát végezték, csak a hónaposok havonta kaptak bért, a summások pedig komencióért dolgoztak és a leszerződött idő végén komenciót kaptak. Testvéreim hasonló korukba hason­ló munkákat végeztek." Özv. F. P.-né 85 éves nő Nyíradony: „Édesapám foglalkozása földműves volt 16 kat. h. földjén. Heten voltunk testvérek. Minden testvérem, így én is korán be lettünk vonva a mun­kába, hiába édesapámnak saját földjébe gazdálkodtunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom