Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)
V. RÉSZLETEK CSALÁDTÖRTÉNETEKBŐL. GYERMEKMUNKA ÉS AZ ISKOLALÁTOGATÁS EGYMÁSRAHATÁSA
K. P. 80 éves férfi Nyíregyháza-Bedőbokor: „Édesapám uradalmi cseléd volt (urasági béres). Hatan voltunk testvérek. Kb. tíz éves koromban gurgonyozni, „cin-cin" bogarat (répabarkóbogár) szedni, répát egyeselni, sarabolni jártam a grófi birtokra. Tizenkét éves koromban gazdákhoz elszegődtem szolgálni. Tizenhat tehenet gondoztam, vagyis minden jószág körüli munkát elvégeztem (etettem, itattam, trágyát hánytam, legeltettem stb.). Tizenhárom-tizennégy éves koromban az aratási szezonban marokszedő voltam, hogy a család kenyér ellátásába terménykeresetemmel besegítsek. Napszámba végeztem az uradalomba két ökörrel a szántás-vetést. Mint tizenhárom-tizennégy éves gyermek nem bírtam felemelni a „tézslát" (a szekér rúdja járommal együtt). A körülöttem lévő többi felnőtt béres segített." Z. I.-né 91 éves nő Tímár: „Édesapám foglalkozása: „bakos" volt (olajütőbe a napraforgómag előkészítése sajtolásra). Heten voltunk testvérek. Csak két elemit végeztem, mert szüleim korán bevontak a munkába, mert szükség volt az én kis keresetemre is. Hét-nyolc éves koromban már a kisebb testvéreim vigyázását bízták rám. Libát legeltettem. A Bodrog-Tiszaközén (ez községhez nem kötődött, hanem tavak partján a füzesekhez) kialakultak kosárfonó, üvegfonó kisebb részlegek és már tíz évesen is megpróbáltam kosarakat kötni, így sikerült megtanulni a minőségi kosárfonást. Ezt szüleim piacon (Nyíregyháza, Tokaj) értékesítették. Az ebből befolyt néhány fillér is segítette a család szerény jövedelmét. Édesapám harmadosföld müvelését is vállalta és én abba már tizenkét éves koromban minőségi munkát végeztem. Tizenhárom-tizennégy évesen napszámba jártam a tokaji hegyre szőlőt művelni (kétágú villaszerű hajlított eszközzel kapáltuk a szőlőt). Ezzel az eszközzel kivájtuk a földet a szőlőtőke mellett, majd a hátunkon hordtuk a hegyre puttonyban a trágyát és azt a szőlőtőke mellett kivájt mélyedésbe öntöttük. Utána visszakapartuk a földet. Hétvégeken jártunk csak haza Tímárra, mert ott aludtunk pajtákban, csűrökben. Esténként lebbencslevest vagy öhönt főztünk napról-napra vacsorára. A Bodrog-Tiszaközén az ún. Pataki réten napszámba cirkot kapáltunk. Ez lakhelyünkhöz kb. 25 km-re volt. A Tiszán át kellett menni. Ott is kint aludtunk. Csak egy-két férfi jött haza hétvégeken és a szülők ezekkel küldtek ennivaló-utánpótlást (krumplit, szárított tésztát, szalonnát, olajat, kenyeret)." Özv. V. J.-né 73 éves nő Rakamaz: Szüleim harmados földet műveltek, ebből éltünk. Hatan voltunk testvérek. Már egészen fiatal gyermekként bekapcsolódtam én is és testvéreim is a harmados föld művelésébe. Tizenhárom éves koromban pedig Rakamazról a tokaji hegyre jártam napszámba szőlőt művelni. Zsákokba rakott trágyát hordtunk fel a hátunkon és szórtuk széjjel a tokaji hegyen. Minden zsák kiszórása után kaptunk egy cédulát. Ezt este összeszámolták és ennek alapján fizették a teljesítménybért. Szőlőt is permeteztünk. Én, mint gyermek túlpumpáltam a hátigépet és ennek következtében az arcom bal oldalán maradandó sérülés keletkezett és a bal oldali alsó és felső fogsoromat is kivitte, illetve ki kellett szedni. Másfél napig beszélni sem tudtam. Tizennégy éves koromban családoknál takarítást, mosást, vasalást is vállaltam. Ezért élelmet kaptam, mert nagy volt a család és szegény, s így jól jött ez a segítség is." T. M.-né 87 éves nő Tímár: „Hatan voltunk testvérek, özvegy édesanyám nevelt bennünket. Édesapám halálakor a legnagyobb nyolc éves, a legkisebb két éves volt. Édesanyám iskolatakarítást, harmados munkát, részesgépelést, mosást vállalt, hogy bennünket el tudjon tartani. Én hét éves koromban tímári lakosú szüleimtől Tokajba kerültem pesztonkának. Itt voltam tizenkét éves koromig. így iskolába egyáltalán nem jártam. Utána tizenkét éves koromtól tizennégy éves koromig a tímári adóügyi jegyzőnél a gyermekekkel voltam és a háztartási munkába is besegítettem. Tizenöt éves kortól tizenhét éves koromig a görög katolikus lelkésznél minden háztartási munkát (sütés-főzés, takarítás) végeztem. Minden héten egyszer este kovászoltam, hajnalban bedagasztottam és mire megvirradt, kisütöttem. 1935-ben férjhezmentem, férjemmel harmados munkát végeztünk. Az 1945-öt földreform során csak I 200 LT.-Ö1 mezőgazdasági ingatlant kaptunk. Hat gyermeket felneveltünk. 1960-196l-ben II 052 D-öl földet vittünk a Tsz-be.