Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)
IV. A CSALÁDOK ÁLLATÁLLOMÁNYA ÉS A FÖLDHÁZHOZ TARTOZÓ EGYÉB ÉPÍTMÉNYEK
2) Mennyi a száma a 20 cm-es agyagréteggel jól kidöngölt, hézagmentes, befedhető árnyékszéknek? Pl. Rohod: nincs, Nyírjákó: nincs egy sem. 3) Mennyi a száma a közegészségügyi követelményeknek, illetve az előírásoknak meg nem felelő árnyékszékeknek, pöcegödörnek? A jelentés szerint Rohodon 207, Nyírjákón 195. 4) A 20 cm-es agyagréteggel kidöngölt árnyékszékek (pöcegödrök) megfelelnek- e az egészségügyi követelményeknek? Jelentés szerint: nem. 5) Az emberi ürüléket az árnyékszékekből való kiemelés után hol és hogyan helyezték el, a kiemelt ürüléket milyen módon szállították a tárolóhelyre és a kitermelt és öszszegyűjtött ürüléket felhasználják-e valamilyen célra, ha igen milyenre? 6) Az emberi ürülékek körüli jelenlegi eljárás milyen egészségügyi hátránnyal jár, és milyen intézkedéseket kellene foganatosítani ezeknek a hátrányoknak a kiküszöbölésére? Erre a fenti két pontra nézve a források választ nem adtak. Mindenesetre az árnyékszékek kérdése a XX. század első felében a falvakban, tanyákon még megoldatlan volt. A szegény lakosság túlnyomó része (még a földfeletti házakban élők is) képtelen volt árnyékszéket építeni. Ha néhol mégis található volt egy-egy, az kukoricaszárból, napraforgó szárból épült, mely éppen ezért nem lehetett hézagmentes és fedett. Pl. néhány földházban lakó család árnyékszék építése: „négy karó leásva és körülrakva kukoricaszárral. (Kocsis-foglalkozású öt gyermekes család) Ófehértó, „gödör fölé két akáchusáng keresztbetéve ülőkének két ágasra. Oldala kukoricaszárral körülvéve, ajtaján rongydarab." (F.E. három gyermekes leányanya Nyírcsászári). „Négy oszlop, négy karó leásva a földbe, napraforgókóróval körülkerítve, az ajtaja is ebből megkorcolva." (T. K. hatgyermekes kovács foglalkozású, de mesterségét nem folytató) napszámos Gebe." A tizenegy gyermekes cseléd-szőlőmunkás foglalkozású szintén búrgyéban lakó nyíradonyi családfő a napraforgószár oldalú árnyékszéket kimázolta és ki is meszelte." „Sz. F. kétgyermekes szintén földházban lakó erdőmunkás balkányi lakos által épített árnyékszék is napraforgószárból készült. Ajtaja is. Az ajtóra kihúzva egy zsineg, s azon minden családtag részére külön-külön egy-egy rongydarab lógott, amit székletürítés után használtak. Papír sem volt, hisz a falusi lakosságnak újságjáratásra nem tellett." Á.M. 78 éves férfi érpataki adatközlő szerint „árnyékszék még a faluban, a rendes földfeletti házaknál sem sok helyen volt". A leírt megoldásokon kívül „latrinát is készítettek..." kiástak kb. fél méter széles, 1 méter hosszú, 1 méter mélységű gödröt. Kb. 8 cm átmérőjű gömbakác karót kétoldalt levertek a földbe és ülőmagasságban keresztben rászegeztek egy több mint 1 méteres rudat. Előtte kb. fél méter távolságra 1 méter hosszú fogódzót, igazodva az ülők méretéhez". Székely, Szatmárcseke, Oros-Borbánya stb. Az ismertté vált földházakban az árnyékszékek a következőképpen oszlanak meg: Megye Város Árnyékszék Földházak száma összesen Megye Város volt nem volt ismeretlen Földházak száma összesen Megye Város szám % szám % szám % szám % Szabolcs vármegye 156 17,3 211 23,5 532 59,2 899 100 Szatmár-Bereg vármegye 29 21,2 17 12,4 91 66,4 137 100 Mindösszesen: 185 17,9 228 22,0 623 60,1 1036 100
