Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)

III. AZ INGATLANOK TULAJDONI ÁLLAPOTA ÉS ADATAI

A földházak mérete: Vármegye Város Hossza 3 m alatti kb. 3x4 m-es kb. 5x6 m-es kb. 7x8 m-es kb. 9x10 m-es kb. 10 m felett Mérete ismeretlen Vármegye Város szám % szám % szám % szám % szám % szám % szám % Szabolcs vármegye községei 31 3,9 328 41,0 184 23,1 22 2,9 33 4,2 6 0,7 190 23,9 Nyíregyháza város 7 6,7 31 29,5 29 27,6 6 5,7 0 0,0 0 0,0 34 30,5 Szatmár-Bereg vármegye 10 7,3 46 33,5 29 21,2 6 4,4 0 0,0 0 0,0 46 33,6 Mindösszesen: 48 4,6 405 39,0 242 23,3 34 3,2 33 3,0 6 1,0 268 25,9 A most ismertté vált földházak közül legmagasabb arányt (39,1 %-ot) a 3x4 m-es földházak képviselték. Az ennél valamivel nagyobb méretű 5x6 m-esek aránya már 23,3 %-nál megrekedt. A jóval nagyobb méretű, 7x8m-es, 9x10 m-es földházak aránya már csak 3,2 illetve 3 %-ot tett ki. A 10 m hosszúságon felüli földházak aránya 1 % körül mozgott. A helyiségek mérete kb. egynegyed részüknél nem vált ismertté. Általában azok az adatközlők nem ismerték a pontos méreteket, akik nem jártak a helyiségekben, csak kívülről látták azokat és a tetőzet méretéről következtettek nagyságukra. Sok esetben az adatközlő a saját családtagjai vagy más, környezetükben élő állampolgár korábbi információja alapján közölte az adatokat. Többen azzal indokolták, hogy a falu lakosai mindent tudnak egymásról, még azt is, hogy „hány deszka vagy karó van az egyes családok ágyában". A családok ismerik egymást. Kiss Lajos: „Földházak Szabolcs vármegyében" című munkájában a királytelki gróf által építtetett földházakról így ír:... „Hogy a búrgyé méreteit megismerhessem, a mai iskola udvarán felásattam (térkép szerint a középső sorban) az egyik búrgyé betemetett téglányalakú gödrét. É-D-i irányú volt. Hossza: 15, 60 m, szélessége: 5,8 m, mélysége: 1,80 m. Kelet felől középen volt 2 m hosszú, 1,60 m széles bejárója, gádora. Lépcsőkön jutottunk a 3,50 m széles pitvarba, melynek fala két 5 méteres hosszú részre osztja a kiásott gödröt, déli része a szoba (ház), északi a kamra. A búrgyé fala téglából való, 50 cm széles. így mondták az öregek is."... Az adatgyűjtés pontosságát az ilyen és ehhez hasonló adatok támaszthatják igazán alá. A királyteleki földházak az 1870. évi kataszteri térképen azonos méretűeknek vannak jelölve. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a királyteleki gróf által cselédei részére építtetett búrgyék nagy méretűek voltak. A most ismertté vált szegényemberek által épített földházak méretei jóval alatta maradtak azoknak. Az építési anyagok is eltérőek voltak, mert pl. Királyteleken a búrgyék fala téglából készült, a most feltártakénál pedig ez ismeretlen volt, ezeknél a búrgyék falát földből faragták ki.