Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)

VI. ADATTÁR

Berendezése: „a szokásos falusi egyszerű, használt paraszti bútor, egy tűzhely, két ágy ágyneművel, ágytakaróval letakarva, egy dikó (házilag készített fekhely), egy asztal, egy lóca (házilag készítve), egy komód, egy-két kisszék. Élelmezésünk elfogadható volt, mert édesapám, mint hentessegéd, húst az olcsóbb mi­nőségűből tudott hozni. Ruházatunk, lábbelink nagyon hiányos és gyenge volt. Abban az időben délelőtt és délután is volt iskolai tanítás, mert kevés volt a tanító. így, ha délutáno­sok voltunk, megvártuk, míg a délelőttös hazajön az iskolából, és annak a lábbelijét felhúz­hassuk. Abban az időben, a többi sokgyermekes szegénycsaládok gyermekeinél mindnél ez volt a gyakorlat. Még a hideg kora tavaszi és késő őszi időben is mezítláb jártunk iskolába. Fehérneműinket és felső ruháinkat édesanyánk házivászonból varrta. A felsőruháinkat kék­re, feketére vagy más színűre befestette. A saját magáét is." Kút: betongyűrűs gémeskút. Állat: baromfi, 1 malac, 1 tehén. Árnyékszék: nem volt. Adatközlő: T.M. 77 éves nő, Nyírparasznya. A település megnevezése: Nyírparasznya, Vay u. (a homokhordóhely aljába épült két föld­ház). A földházban lakó neve: ­Foglalkozása: napszámos. Hányan laktak benne: kb. 6-7 fő, ebből gyermek: kb. 4-5 fő. Mikortól meddig laktak benne: „én kb. az 1920-as évek elejétől láttam a két földkunyhót, de a homok megcsúszott és utána mindkét család sárból épített egyetlen kis helyiségből ál­ló, égrenyíló házacskát." Előzőleg hol laktak: ­Saját ingatlanon épült: nem. Adatközlő járt a földházban: „nem, csak kívülről láttam. Iskolába, templomba stb. itt jár­tam el mellette, illetve előttük. A két család gyermekei innen jártak abba az iskolába, ahova én is jártam. Hazafelé mindig együtt jöttünk az iskolából. A földház leírása emlékezet alapján: Egy nagyon magas homokhordóhegy aljába vájta a két család a földházát. Amikor én azt láttam, kb. olyan harmadik vagy negyedik elemi isko­lás lehettem. Mindkét családnál kb. 4—5 gyermekre emlék-szem. A hegy nyugati oldalán két „magyar" család földháza volt. A keleti oldalon pedig két cigánycsalád vájt földházat. A két „magyar" családhoz kb. 60-70 m-nyire lehetett a két cigánytestvér (Rézműves József és Réz­műves Bertalan) földbe vájt kunyhója. A faluban csak ez a két cigánycsalád volt, azért em­lékszem jól a nevükre is. Amikor a két „magyar" család kunyhójánál a homok megcsúszott és a földalatti hajlék lakhatatlanná vált, a báró, mint földbirtokos megengedte nekik, hogy az erdejéből vágjanak ki kis fákat, amit a földbeverve, közé göngyöltsarat tehettek, és kiala­kíthatták új házacskájuk falát. Én szüleimmel távol laktam a két család földbevájt házához, így nem voltam náluk, bár a gyermekekkel együtt jártam iskolába és előttük is naponta jártam. A földházaknak a ma­gas homokhegyből csak az ajtaja látszott ki." Hány helyiségből állt: egy. Mérete: ­Lejárat: ­Ablak: ­Ajtó: ­Kémény: ­Tetőzete: föld, illetve a homokhegyből kialakított földréteg. Berendezése: Kút: ­Állat: ­Adatközlő: V.E. 86 éves nő, Nyírparasznya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom