Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)

VI. ADATTÁR

6) Palencsár Mihály - kb. 9 gyermekkel, foglalkozása: uradalmi cseléd 7) Posta Sándor - kb. 7 gyermekkel, foglalkozása: uradalmi cseléd 8) A nyolcadik család nevére nem emlékszem. (Itt a teljes nevek azért szerepelnek, mert ezek a családfők már régen elhaláloztak, így nem esnek az adatvédelmi törvény hatálya alá.) „Ezek a családok az uradalom területén épült földburgyékban laktak. Sz.M. nevű, 1881.V. 10-én született (mh.: 1946.X. 16.) édesapámtól tudom ezeket az adatokat. Az építési anyagot az uradalom biztosította, de a földházakat a családok építették fel. Nemcsak édesapám, hanem még a nagyapám is a Nyíregyháza-Király telek-pusztai gr. Dessewffy uradalomban cselédeskedett. A fenti burgyékban lakó családokhoz szüleimmel kb. 60 m. távolságra laktunk a négyespitvarú cselédlakás-ban. Gyermekeikkel együtt jártam a grófi iskolába és együtt játszadoztunk. Mint érdekességet említem, hogy gr. Dessewffy Emil öreg gróffal édesapám egy évben született és egy padba ült a királyteleki grófi iskolába. Fiai, a fiatal grófok már nem jártak a cselédgyermekekkel a királypusztai grófi iskolába, hanem előbb a nyíregyházi, később más városok iskoláiba jártak." Mikortól meddig laktak benne: „Kb. az 1920-as években szűntek meg a grófi uradalom területén a földkunyhók, amelyekben cselédeik laktak. A fiatal grófok négypitvaros cselédlakásokat építtettek cselédeik részére, a földkunyhókat pedig a cselédség állataik elhelyezésére vagy terményeik tárolására használták.'' Előzőleg hol laktak: hasonló megoldású hajlékokban. Saját ingatlanon épült: nem, uradalmi területen. Adatközlő járt a földházban: „igen, mert szüleimmel közel laktunk hozzájuk." A földház leírása emlékezet alapján: Hány helyiségből állt: egy vagy kettő, esetenként eltért a helyiségszám. Mérete: a családok létszámához igazítottan határozták meg a méretét. Lejárat: gádorból kellett lemenni. Ablak: kisméretű szimpla üvegtábla beépítve, nem nyitható. Ajtó: használt deszkából házilag készítve. Kémény: sáralapba a tető fölött használt spórcső kivezetve. Tetőzete: leföldelve. Kút: általában a tanyai közkutat használták. Állat: néhány baromfi, vagy l-l kecske. Árnyékszék: napraforgó szárból. Adatközlő: Sz.A. 76 éves férfi, volt Nyíregyháza-Királytelekpuszta. Jelenleg: Nyírtelek. A település megnevezése: Nyíregyháza-Királytelekpuszta, Varjúlapos közötti határrész. A földházban lakó neve: L. család. Foglalkozása: földműves, napszámos (kb. 2-3 kat.h. juttatott ingatlantulajdonos) Hányan laktak benne: kb. 4-5 fő, ebből gyermek: 2-3 fő. Mikortól meddig laktak benne: „Én az 1940-es évek közepén láttam, hogy az 1945-ös földreform során juttatott mezőgazdasági ingatlanára épített egy földházat. Később pedig ugyanide egy rendes két kis helyiségből álló házacskát, amibe átköltöztek. Ennek idejére nem emlékszem." Előzőleg hol laktak: Saját ingatlanon épült: Igen. Adatközlő járt a földházban: „Mint felnőtt, egy alkalommal jártam benne, mert ivóvízért mentünk." A földház leírása emlékezet alapján: Hány helyiségből állt: egy. Mérete: 3x5 m. Lejárat: gádorból kellett lemenni, földből kialakított 4-5 lépcsőn. Ablak: „ablak nem volt, de az ajtóra egy kb. 30x30 cm-es szimpla üvegszemet helyeztek."