Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)

VI. ADATTÁR

Konyhában: „egy berakott spór (házilag készítve). Nyáron a helyiség előtt háromlábú lábasban, dreifúszban, bográcshoz hasonló alakú, csak laposabb vasedényben főztek, egy kecskelábú asztal (házilag készítve). Szobában: két ágy, két dikó (toli), egy karosláda, kihúzott kötélre dobott ruhák, egy kis asztal." Kút: volt gémeskút, az állatokat a lónyai csatornából itatták. Állat: sok baromfi, kb. 20-30 db sertés, kb. 30 db szarvasmarha. Ebből 2 igásökör. Volt gazdasági felszerelésük is. Sőt, már egyes mezőgazdasági gépekkel (vetőgép, favázas ekekapa) is rendelkeztek. Árnyékszék:Adatközlő: ö.D.Gy.-né 88 éves nő, Kótaj. A település megnevezése: Nagyhalász, Homok tanya A földházban lakó neve: O.család. Foglalkozása: teknővályó. Hányan laktak benne: kb. 7-8 fő, ebből gyermek: kb. 5-6 fő. Mikortól meddig laktak benne: kb. az 1947-48-49-ig laktak benne. Előzőleg a Tiszahát felőli részről települtek a községbe. 1949-ben vettek Nagyhalász, Homok tanyán egy égrenyíló, egyetlen helyiségből álló kis földfeletti házat és abba beköltöztek. Előzőleg hol laktak: valamelyik Tiszaháti községben. Saját ingatlanon épült: Adatközlő járt a földházban: „igen, mint felnőtt jártam benne." A földház leírása emlékezet alapján: Hány helyiségből állt: egy. Mérete: kb. 3,5x2,5 m. Lejárat: gádorból kellett lemenni. Ablak: „nem volt, mert a földbevájt üreg föld oldala nem adott lehetőséget ablak kialakítására, mert a föld ott folytatódott. Szellőző azonban volt az egyik, keskenyebb végén, a tűzfal szerűségen." Ajtó: használt deszkából házilag készítve és a szellőzővel szembeni másik keskenyebb végébe volt helyezve. Kémény: „göngyölt sáralapba a tetőn egy használt spórcső kidugva. első adatközlő: figyelemmel kísértem a földkunyhó építését. Kis dombszerűségbe vájtak egy téglalap alakú üreget. A mennyezetet aládúcolták az erdőből hátukon hordott akácfákkal. A burgyé két keskenyebb oldalának a közepébe leástak egy-egy vastagabb ágast, amelyek véalakban (V) végződtek. Erre helyeztek egy újabb, a helyiség teljes hosszában végigmenő vastagabb ágast. Ehhez rögzítették, vagyis a középen futó gerendához és az üreg szélén lévő gerendákhoz, mindkét oldalon fűtő szarufáknak nevezett akácrudakat, melyet a család maga épített. Erre nádat és szalmát raktak, amelyet leföldeltek és gyeptéglával beraktak. Én, mint laikus figyeltem az építését a burgyénak, így szakszerűen elmondani sem tudom. Berendezése: háromlábú lábasban „üst"-ben dreifúszban főztek télen-nyáron kint a burgyé előtt. Ebből ettek is. Körülállták és a saját maguk által készített fakanállal ettek. Olykor leültek a padkára vagy a földre, az edényt körülülték, és úgy ettek. Két dikó (házilag készített fekhely) szalmával bélelve, ujjasokkal, ócska kockás kendőkkel, rongyokkal takaróztak." Kút: Állat: Árnyékszék: Adatközlő: (1) Sz.M.-né 80 éves nő, Nagyhalász, (2) N.M. 61 éves nő, Nagyhalász. A település megnevezése: Nagyhalász, Pusztatemplom telep. (A külvégesi temető mellett.) A földházban lakó neve: Foglalkozása: -