Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)

VI. ADATTÁR

A település megnevezése: Balkány-Kismogyorós tanya (a rét szélén épült, akkor nem volt ott víz). A földházban lakó neve: U.L. Foglalkozása: tanya kondása. Hányan laktak benne: 4 fő, ebből gyermek: 2 fő. Mikortól meddig laktak benne: az 1930-as évek végétől az 1940-es évek közepéig. Utána elköltözött ebből a tanyából. Előzőleg hol laktak: ­Saját ingatlanon épült: ­Adatközlő járt a földházban: „néhányszor voltam a családnál. Nagyon szegények voltak. Az egyes családoktól kapott egy-egy darab kenyeret, 1-2 liter tejet, egy kis darab szalon­nát stb. Állatonként megállapított összeget fizettek az állattartók, s ebből tengődtek." A földház leírása emlékezet alapján: Hány helyiségből állt: egy. Mérete: kb. 3x4 m. Lejárat: gádorból kellett lemenni. Ablak: egy kisméretű szimpla üveglap betapasztva. Nem volt nyitható. Ajtó: ­Kémény: sáralapba a tető fölött használt spórcső kivezetve. Tetőzete: leföldelve. Berendezése: egy rossz spór, egy dikó (házilag készített fekhely), egy házilag készített asz­tal, egy lóca. Kút: ­Állat: ­Árnyékszék: ­Adatközlő: B.M. 72 éves férfi, Balkány. A település megnevezése: Biri-Libuc tanya. A földházban lakó neve: L. család. Foglalkozása: napszámos. Hányan laktak benne: 12 fő, ebből gyermek: 10 fő. Mikortól meddig laktak benne: „kb. az 1940-es évek elejétől számítottan 10 évig. Utána más telken lakást építettek, s a család lebontotta a földházat." Előzőleg hol laktak: ­Saját ingatlanon épült: ­Adatközlő járt a földházban: „többször is jártam benne. Nagyon szegények voltak." A földház leírása emlékezet alapján: Hány helyiségből állt: egy. Mérete: kb. 3x4 m. Lejárat: gádorból kellett lemenni. Ablak: egy kisméretű szimpla üveglap betapasztva. Nem volt nyitható. Ajtó: használt anyagból házilag készítve. Kémény: sáralapba a tető fölött használt spórcső kivezetve. Tetőzete: leföldelve. Berendezése: „egy berakott spórszerűség, egy ágy kuckónak bevetve. Az ágy két magas végére deszka szegelve, mely az ágyvégeket összekötötte, ehhez keresztbe sűrűn akáchusán­gokat rögzítettek a két oldalra előzetesen rögzített akác rudak összekötésével, majd szalma­zsákot tettek rá. Az ágy hosszanti irányban így ketté lett osztva, alul és felül is lehetett alud­ni. Erre ágynemű rakva. Az ágy és az ágynemű közötti rész volt a „kuckó" vagy „dutyi", ahol 3-4 gyermek is aludt. Két dikó (házilag készített fekhely), egy toli, (házilag készített mozgatható dikó), melyet nappalra az ágy alá toltak, éjjelre, a helyiség közepére kihúztak. Ez is gyermekek fekvőhelye volt."

Next

/
Oldalképek
Tartalom