Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)
I. A FÖLDBE MÉLYÍTETT LAKÓÉPÍTMÉNYEK ÉS A BENNELAKÓK ÉLETVISZONYAI SZABOLCS ÉS SZATMÁR-BEREG VÁRMEGYÉKBEN A XX. SZÁZADBAN
téglából készült zárt kémények is. A tető fölötti külső végén használt füstcsövet alkalmazták a kémény meghosszabításaként. Olykor-olykor megtette egy-egy elhasznált, fenekétől megfosztott vizesvödör vagy ceglédi vizeskupa kihelyezése is. „...A teljesen, illetve részben földbe mélyített lakóházak földrajzi elterjedésüket tekintve a vizsgált területen lényeges eltérést nem mutatnak. Mindkét változat egymás mellett élt, s az egyes tájegységeken belül legfeljebb alkalmazásuk arányában volt eltérés.... A teljesen földbemélyített típus - a veremház - elsősorban a Nyírségben, a Hajdúságban és a Kiskunságban fordult elő nagyobb számban, míg az Alföld északi területein, a Jászságban, a Hevesi- és Borsodi síkságon, valamint a Tiszántúl déli részén a földbe mélyített lakóépítmények, gödörházak alkalmazása volt jelentősebb../' 17 3.) Hajléktalanok, kunyhólakók összeírása a II. világháború után (1948) A Magyar Nyelv Értelmező Szótár szerint „Hajléktalan olyan személy, akinek nincs hajléka, lakása, otthona. Nem csavargók." 18 „Hajlék... kisebbféle ideiglenes szerény lak, pl. kunyhó, sátor"... 19 A háború utáni kifosztott megyében a lakosság egy jelentős része nemcsak hajléktalan volt, hanem a szó legszorosabb értelmében éhezett is. Nagy számban voltak éhező és rongyokban didergő gyermekek és felnőttek. A nyomor különösen a sokgyermekes és ínséges helyzetben lévő családfő nélküli, vagy munkanélküli családokat súlytotta. Ez a téli és koratavaszi hónapokban még fokozódott, mert elfogyófélben volt a kis nyári keresményük. A munkanélküliek, hadifoglyok és polgári foglyok hozzátartozóinak ezrei lerongyolódva, éhesen és tüzelőanyag nélkül álltak a tél küszöbén, méghozzá rendes hajlék nélkül. 20 A belügyminiszter 1948 elején az alispánokhoz intézett körlevelében elrendelte a kunyhó és barlanglakók összeírását. Többek között így intézkedett: „Tájékoztatást kívánok szerezni az ország lakosságának lakásviszonyairól. Ezért meg kell állapítani, hogy... hatósága területén hány család lakik földvájta kunyhóban, vagy barlanglakásban. Hány családtaggal és milyenek a szociális viszonyaik..." 21 Szabolcs vármegye területéről csak a nyírbaktai, dadái felső, nyírbátori és tiszai járásokból volt fellelhető a rendeletre adott jelentés. Ezek 335 hajléktalan családról (914 családtaggal) számolnak be: - a nyírbaktai járásból 55 család 253 családtaggal 22 - dadái felső járásból 46 család 157 családtaggal 23 - nyírbátori járásból 78 család 24 - tiszai járásból 156 család 504 családtaggal 25 . 17 Uo. mint 16. 18 Magyar Nyelv Értelmező Szótár III. köt. H.-Kh. Akadémiai Kiadó Budapest, 1960. 19 Czuczor-Fogarassy: A Magyar Nyelv Értelmező Szótára második köt. Pest, Emich Gusztáv Magyar Akadémiai Nyomda 1864. 1032 p. 20 SZSZBML. XXI. 17. 2747/1946. 4 D. 21 SZSZBML. V. 413. VII. 1182/1948. 22 SZSZBML. V. 413. 1261/1948. 23 SZSZBML. XXIV. 553. 235/1948. 24 SZSZBML. XXIV. 558. 129/1947. 25 SZSZBML. XXIV. 561/120/948. 1. D.
