Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)

VI. ADATTÁR

A földház leírása emlékezet alapján: Hány helyiségből állt: egy. Mérete: kb. 4x6 m. Lejárat: gádorból kellett lemenni. Ablak: „nem volt. Nappal is olajmécsessel világítottak ősztől tavaszig. A jó idők beálltával az ajtót tartották nyitva, hogy némi világossághoz jussanak." Ajtó: ­Kémény: göngyölt sáralapba a tetőn használt spórcső kidugva. Tetőzete: „kenderszárral volt fedve, és emlékezetem szerint nem volt leföldelve." Berendezése: „egy csikóspór. Nyáron háromlábú nagy méretű kb. 12 literes, lapos, kerek alakú öntöttvas edényben (dreifusz) a kunyhó környékén főztek. Alakja a bográcsra emlé­keztetett, csak annál laposabb és magasabb volt. A községben nemcsak a burgyékban volt ez használatos, hanem a falu más lakosainál is. (Nekünk még mindig megvan, a baromfiud­varban használjuk jelenleg.) Két-három dikó (házilag készített fekhely), egy stelázsi, két-há­rom sámli (kisszék)." Kút: nem volt. „Távolabbi lakott területről, garagulyarudon (vízhordórúd) vállukon elől­hátul egy-egy csöbörrel (favödörrel) hordták a vizet. Az innivaló vizescsöbör (favödör) faragott deszkán állt és mellette zománcozott festékmá­zas csupor volt. A más célokat szolgáló csöbör (a téli időszakot kivéve az ajtón kívül volt el­helyezve és mellette dísztelen csupor állt)." Állat: 1-2 malac. Árnyékszék: nem volt. Adatközlő: M.M. 72 éves férfi, Buj. A település megnevezése: Paszab, Újsor (falu végén, a kanális oldalába kb. 1 m-re a föld­beásva és 1 m-re a föld felett). A földházban lakó neve: P.M. Foglalkozása: csordás. Hányan laktak benne: 8 fő, ebből gyermek: 6 fő. Mikortól meddig laktak benne: kb. a század elejétől az 1970-1980-as években bekövetke­zett haláláig. Előzőleg hol laktak: ­Saját ingatlanon épült: nem. Adatközlő járt a földházban: „igen, sokszor jártam benne, mert közel laktunk a család­hoz." A földház leírása emlékezet alapján: Hány helyiségből állt: kettő. Mérete: kb. 6x3 m. Belső helyiség (szoba): kb. 4x3 m. Külső helyiség (konyha): kb. 2x3 m. Lejárat: gádorból kellett lemenni. Ablak: egy kb. 60x40 cm-es szimpla üveglap betapasztva, így nem volt nyitható. Ajtó: használt deszkából házilag készítve, fakilinccsel. Az ajtó deszkája lemeszelve. Kémény: sáralapba használt spórcső a tetőn kidugva. Tetőzete: leföldelve. Berendezése: „egy vályogból házilag készített spór, amit konyhának hívtak, három házi­lag készített dikó szalmával bélelve, ágynemű nélkül egy házilag készített kecskelábú asztal, egy házilag készített lóca, egy sifon (barna színú), egy házilag készített stelázsi." A helyiség­ben körbe, földből, padka volt kiképezve, letapasztva, lemeszelve és erre ültek. A családanya hetente meszelt, mert nem volt letakarva és hamar szennyeződött." Élelmezés: „az asztalnál csak az apjuknak (családfő) adott az anya főtt ételt. A gyerme­kek pedig a földre letett tálat körülülték, és abból a földön ülve ettek. Élelmük általában: te­jes, habart levesek, tésztás krompéleves, tengerikása és puliszka, krompé, különbözőféle­képpen elkészítve, görhepogácsa, málé tengerilisztből piteszerűen elkészítve, répás kalács

Next

/
Oldalképek
Tartalom