Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)
I. A FÖLDBE MÉLYÍTETT LAKÓÉPÍTMÉNYEK ÉS A BENNELAKÓK ÉLETVISZONYAI SZABOLCS ÉS SZATMÁR-BEREG VÁRMEGYÉKBEN A XX. SZÁZADBAN
archaikus szerkezeti elemet hordozó építményekre korán felfigyelt a kutatás, mégis szakirodalmunkban viszonylag kevés az olyan feldolgozás, amely pontosan és részletesen írná le az egyes típusokat, foglalkozna azok építésének menetével, bemutatná alkalmazásuk szociális, gazdasági és ökológiai hátterét. Ebben a vonatkozásban mindenek előtt Bakó Ferenc nevét kell kiemelnünk, aki Heves megye anyagának példás bemutatása mellett széleskörű szakirodalmi kitekintéssel rendszerbe foglalta a kérdéskörhöz kapcsolódó építményeket. Az építmények technikai jellemzőinek figyelembevételével öt csoportot állít föl: veremlakások, tetőkunyhók, gödörlakások, putrilakások és partlakások"... 2 Morfológiai szempontok mellett az építmények használati módját és funkcióját is tekintetbe véve Dám László két kategóriát különböztetett meg: 1. Ideiglenes, csak az év meghatározott időszakában lakott süllyesztett padlózatú tetőkunyhók, melyeket az állandó lakhelyüktől huzamosabb ideig távol tartózkodó pásztorok, kubikosok, dinnye- és dohánykertészek, erdőmunkások stb. emeltek maguknak. 2. Állandó lakásul szolgáló rendszerint több osztatú, tüzelőberendezéssel és kéménnyel is rendelkező lakóházak..." 3 Az Alföld jelentős részében a földházakban többosztatú helyiségek szolgáltak a családok lakhelyéül. Szabolcs vármegyében ezek a család lélekszámához viszonyítottan kis alapterületűek voltak és az esetek többségében csak egyetlen helyiségből álltak. Ez a létesítmények kb. 80 %-ára tehető, de egyes településeken a 100 %-ot is elérte. (Pl. Nyírcsászári, Nyírgelse, Nyírkércs, Ömböly stb.) Valószínűsíthető, hogy ez a körülmény a talaj alacsony termőképessége miatti területi adottságokból is fakadó rossz szociális helyzettel függ össze. A Magyar Néprajzi Lexikon a földházak következő meghatározását adja: „Putriház: A földfelszín alá mélyülő nyeregtetős lakóépület, amelynek felmenő fala nincs.... Mindig a rövid oldalukon van a bejáratuk. Legtöbb esetben egységes térből állnak, legfeljebb bejáratuknál választanak le kisebb előteret. A kiásott putriház gödrét kitapasztják. Tetőzetük szelemenes. Burkoló anyagul nádat, gallyat, kukorica-, napraforgó szárat használnak, amit gyakran kívülről vastagon leföldelnek, s letapasztanak. Belülről szintén kitapasztják, gyakran meszelik. Szerkezete, építéstechnikája a putriháznak sírveremhez, veremólakhoz hasonló. Gondosabb karbantartás esetén hosszabb ideig, több éven át is használhatók..." 4 „A földházakra vonatkozó legrégebbi adatot az 1720. évi összeírás tartalmazza... A jobbágyság felszabadítása után is sokan laktak kunyhókban...." 5 Elterjedt annak ellenére, hogy már 1774-ben a helytartótanács rendeletben kimondta, hogy...." Ezen túl meg nem engedtetik senkinek, hogy földkunyhót csináljanak." 6 Miután ezt a rendeletet nem hajtották végre, 1880-ban újabb intézkedés történt a földkunyhók használatának betiltásáról. 7 A lakásínség nagy méreteket öltött. Dr.Konthy Gyula a Szabolcs vármegyei járásorvos 1884. április 5-én kelt, alispánhoz intézett ad 59/1884. számú jelentéséből tudjuk, hogy még a falusi parasztházak nagytöbbsége egyetlen helyiségből állt...." „Ezen parasztházakban lévő lakószobák 1,70-2,5 m nagysággal, 12-20 m c területtel bírnak. Ablakaik kicsinyek, rendesen kettő van 45-80 cm nagyságúak, ritkán szellőződnek, padozatuk nincs, s nemcsak a család összes tagjai, hanem még a féltettebb állatok is benne lakatnak. Hogy ilyen lakszobákban mily bűz lehet, elképzelhető. Meg nem állhatom, hogy meg ne említsem azon hallatlan szerény igényeknek megfelelő lakásokat, amelyeket az 2 Dám László: Földbe mélyített lakóépítmények az Alföld népi építészetében. Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve XXXIII-XXXV. (1990-1992.) Nyíregyháza, 1993. 133 p. 3 Uo. mint 2. 4 Magyar Néprajzi Lexikon N.-Sze. IV. köt. Akadémiai Kiadó Budapest, 1981. 282 p. 5 Dienes István: Szabolcs vármegye Budapest, 1939. Merkantil Nyomda 237-239.p. 6 SZSZBML. Fasc. 9. no./1774. számú helytartótanácsi határozat 40 pontja. 7 SZSZBML. IV.B. 411. 11956/1890. alisp. 1307/1890.
