Dr. Dám László (szerk.): Az Ilosvayak Nyíregyháza, 2004. (Jósa András Múzeum Kiadványai 56. Nyíregyháza, 2004)

Dr. Lakatos Sarolta (Nyíregyháza): Emlékezés Ilosvay Ferenc születésének 90. évfordulóján

ján: 'aztán mondja, maga mit gondol efelóT, akkor egyenesen, röviden feleltünk, s mindig azzal a bevezetéssel: Nézzék, én nem vagyok arra hivatott, hogy ilyen kérdésekkel kapcsolatban véleményt mondjak, de ha már megkérdeztek, akkor- egyéni nézetem szerint..." (Kovách Aladárnak, 1961. I. 27.). Nem csak lelkét, de testét is megviselték a fogságok s a kényszermunkák. „A háború és fogságos fagyások és ödémák most vágnak vissza." (Fekete István írónak, 1969). „Bal fülem Dr. kremlini Ávóssyjossipovics Ivan - Sztálin út 60-62. II. emelet 21, rendel: de. 8-tól de. 8-ig, a Fül-Orr-Gége sérülések specialistája - egyszóval e príma szakszervezeti szakorvoslás következtében már elérte a nyugati értelmiségi magatartás tökélyét, vagyis süket."(Dr. Nagy Kázmérnak, 1959. VI. 2). „46 esztendőmből 24, könyörület nélküli ellenfelekkel folytatott harcban tellett el, - még egy derék sivatagi tevének is megviselné az egészségét, fáradok." (Király Zoltánnak, 1959. XI. 21.). Az első Nagy Imre-kormány idején szabadult, s tudott ismét tanult szakmájában elhelyezkedni (Gemenc, Duna-erdei Vadvédelmi Rezervátum vezetője), a Magyar Nemzetben pedig megjelent olykor l-l - tárcája, karcolata. Nem tudunk részleteket, de egyik leveléből ismert: „volt nekünk egyszer, még 1956 februárjában egy tervünk, melyet sajnos - bizonyos, ma már feledésbe merült gátló körülmények miatt- nem valósíthattunk meg. Egy mindenfajta reguláktól mentes pastoratíos rend megalakítása Famulis hominum néven, s az emberért szolgálni, Isten nagyobb dicsőségére. Az emberért, de nem az egyéni érvényesülésért, nem az ideológiákért." (Kovách Aladárnak, 1961. I. 27.). Boldizsár Iván 1956 nyarán meghívta az akkor alakult Hétfői Hírlap szerkesztőségébe, a második szám megjelentével azonban már októberbe csúszott az idő. Az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvételéről feljegyzést, írást eddig még nem vettünk át az özvegyétől. Biztosan aktív részese volt azonban a budapesti eseményeknek, amit több levele bizonyít. „A majd 10 esztendős rabszolga- lét a népi demokráciában, a szabadságharcot megelőző hetek, és a harc idején vállalt felelősségem máig nehéz teher". (Duska Lászlónak, 1959). „Megérted már azt, hogy a Kálvin tér közepén mellőled kilövik legjobb haverodat, hogy a Sándor utcában fényes délben öt gyereket hurcolsz be egy kapu alá, s az öt közül kettőben találsz valami parányi életet? Megélted már azt, hogy az FM főkapujától a Rákóczi-szoborig tartó nyúlugrásnyi úton mintegy negyvenen hullanak el melletted, akár Gezarol-égetésekor a legyek? Megérted már azt, hogy a