Dr. Dám László (szerk.): Az Ilosvayak Nyíregyháza, 2004. (Jósa András Múzeum Kiadványai 56. Nyíregyháza, 2004)

Terdik János (Nagykálló): Beköszöntő

Beköszöntő Megtisztelő számomra, hogy annak a településnek a polgármestereként köszönthe­tem Ont, Kedves Olvasó, amelynek megannyi csodálatos szülötte, kultúrtörténeti hírnö­ke volt és van. Dr. Németh Péter régész, címzetes megyei múzeumigazgató 2003. július 27-én, a Rá­kóczi szabadságharc 300. évfordulójának nagykállói ünnepségén többek közt úgy fogal­mazott: „Nagykálló mindig is a megye egyik legfontosabb települése volt." Tény, hogy évszázadokon keresztül a térség központja, megyei, illetve járási székhely­ként is meghatározó közigazgatási, gazdasági és kulturális szerepkörrel. A XIX. század végétől az utóbbi évekig e szerep fokozatosan csökkent, azonban továbbra is kiemelke­dett gazdag kulturális életével. A közelmúltban olyan emberek éltek és alkottak itt, akik nagy hatással voltak a XX. század és napjaink irodalmi életére. Nagykálló adott otthont Szilágyi István, Ratkó József alkotó munkájának éppúgy, mint Ilosvay Ferencnek. A neves író és publicista első köny­vét írta itt, „Jó vadászatot!" címmel. Az 1943-ban megjelent kötetet bátyjának, - Gusztáv­nak - a híres énekes, zeneszerző és orvosnak a fotói illusztrálták. Ilosvay Ferenc egész családja kötődik városunkhoz, testvérét - a világhíres operacsillag Eszter Máriát - 1913-ban a nagykállói római katolikus templomban keresztelték meg. A három testvér mindig szeretettel gondolt vissza kállai házukra. Arra a házra, amit az 1800-as évek elején építettek, és ami sokáig megőrizte copfstílusú szépségét. Az egykori ház kertje szomszédos volt a római katolikus templom kertjével. A templomban édesanyjuk sokáig kán­torként tevékenykedett, és szép hangjára máig emlékeznek a nagykállói idős emberek. A kert hajdan, a mai Petőfi utcától teljesen a Kossuth utcáig elnyúlt. Szinte egész évben virágban pompázott, megtalálható volt a fenyő, az orgona, a cserszömörce. Ferenc sokat barangolt a Nagykállói északkeletről körbevevő Harangodi dombsá­gon. Valószínűleg ez az emlék, és életének csodálatos Társa, Johanna Asszony természet­szeretete adott számára lelki békét, megnyugvást és lírai töltetet, egyáltalán nem hétköz­napi életének. Özvegy édesanyjuk egykori házát a XX. század történelme éppúgy nem kímélte, mint az Ilosvay testvérek sorsát. A második világháború alatti bombatalálat nyomán, az egykor

Next

/
Oldalképek
Tartalom