Dr. Dám László (szerk.): Az Ilosvayak Nyíregyháza, 2004. (Jósa András Múzeum Kiadványai 56. Nyíregyháza, 2004)
Terdik János (Nagykálló): Beköszöntő
Beköszöntő Megtisztelő számomra, hogy annak a településnek a polgármestereként köszönthetem Ont, Kedves Olvasó, amelynek megannyi csodálatos szülötte, kultúrtörténeti hírnöke volt és van. Dr. Németh Péter régész, címzetes megyei múzeumigazgató 2003. július 27-én, a Rákóczi szabadságharc 300. évfordulójának nagykállói ünnepségén többek közt úgy fogalmazott: „Nagykálló mindig is a megye egyik legfontosabb települése volt." Tény, hogy évszázadokon keresztül a térség központja, megyei, illetve járási székhelyként is meghatározó közigazgatási, gazdasági és kulturális szerepkörrel. A XIX. század végétől az utóbbi évekig e szerep fokozatosan csökkent, azonban továbbra is kiemelkedett gazdag kulturális életével. A közelmúltban olyan emberek éltek és alkottak itt, akik nagy hatással voltak a XX. század és napjaink irodalmi életére. Nagykálló adott otthont Szilágyi István, Ratkó József alkotó munkájának éppúgy, mint Ilosvay Ferencnek. A neves író és publicista első könyvét írta itt, „Jó vadászatot!" címmel. Az 1943-ban megjelent kötetet bátyjának, - Gusztávnak - a híres énekes, zeneszerző és orvosnak a fotói illusztrálták. Ilosvay Ferenc egész családja kötődik városunkhoz, testvérét - a világhíres operacsillag Eszter Máriát - 1913-ban a nagykállói római katolikus templomban keresztelték meg. A három testvér mindig szeretettel gondolt vissza kállai házukra. Arra a házra, amit az 1800-as évek elején építettek, és ami sokáig megőrizte copfstílusú szépségét. Az egykori ház kertje szomszédos volt a római katolikus templom kertjével. A templomban édesanyjuk sokáig kántorként tevékenykedett, és szép hangjára máig emlékeznek a nagykállói idős emberek. A kert hajdan, a mai Petőfi utcától teljesen a Kossuth utcáig elnyúlt. Szinte egész évben virágban pompázott, megtalálható volt a fenyő, az orgona, a cserszömörce. Ferenc sokat barangolt a Nagykállói északkeletről körbevevő Harangodi dombságon. Valószínűleg ez az emlék, és életének csodálatos Társa, Johanna Asszony természetszeretete adott számára lelki békét, megnyugvást és lírai töltetet, egyáltalán nem hétköznapi életének. Özvegy édesanyjuk egykori házát a XX. század történelme éppúgy nem kímélte, mint az Ilosvay testvérek sorsát. A második világháború alatti bombatalálat nyomán, az egykor