Dr. Dám László (szerk.): Az Ilosvayak Nyíregyháza, 2004. (Jósa András Múzeum Kiadványai 56. Nyíregyháza, 2004)

Dr. Jánosi Zoltán (Nyíregyháza): Ilosvay Ferenc portréjához

bárhol a világon, ha íróasztalhoz ült, csak a gyermek- és ifjúkor élményvilága létezett számára."

12 A szerző sokrétű irodalmi tevékenységének az erdőt író ember tollából fakadt része a legmaradandóbb fejezete. Jó színvonalon alkotott ugyan más tematikákban és műfajokban is. „Elbeszéléseinek műfaji meghatározása nem könnyű. Legtöbb a valóságalapú novella, karcolat, stilizált meditáció."

13 A vadásztörténeteken kívül például természetleírások, novellisztikus történetek, emlékezések, szociográfia-betétek, a novella és az emlékezés határán mozgó életképek, esszék, gazdasági-földrajzi-ökológiai tanulmányok, elbeszélésekké tágított személyiségportrék jelzik sokrétű írói tehetségét. E szerteágazó műfajiságának mégis az erdő volt a fókusza, sőt gondolkodása és nyelve is mintha az erdő, mező világából szakadt volna fel. Természetről, vadászatról alkotott munkáiban valójában nem is a szó irodalmi értelmében „írt", hanem jóval inkább „párbeszédet folytatott" a természettel: „erdőt, lápot, hegyet-völgyet, folyót, patakot vallatott maga és más örömére."

14 A természetet nem csakjáró, hanem azzal együtt lélegző, annak rezdüléseit, értékeit, változásait érzékeiben hordó ember volt tehát: „fű, fa, virág rokona", „csillagzó csontú, görgeteg izomzatú medvefiú"

15

, aki ugyanazzal a szellemi gesztussal rótta kényszerű emigrációjában papírra a múlt magyar természeti világának értékeit és történetét, mint Baka István Székelyek című versének - a korabeli Romániában másodrendű állampolgárokká aláfokozott - magyarjai az identitás megőrzése miatt a lenvászonra a népi kultúra vizuális motívumait: „Asszonyaink párnára, ingre / mentik a szűkülő hazát: / vásznaikon az elkaszált / rét nekünk pompázik tovább." Egész életműve folyamatos közeledésként, mind intenzívebb ragaszkodásként is értelmezhető az erdő világához. Ide húzódó exodusában alapvető szempont a történelmet formáló emberi világban történt többszörös csalódása volt, amivel szemben - akár a harmincas évektől Radnóti Miklós - a természet örök rendjének harmóniáját, a panteisztikus életérzés tágasságát, gazdagságát helyezi szembe. //. A szemlélet rétegei. Öt írói arc Ilosvay Ferenc poétikájában a) A vadászíró arca A magyar természet- és vadászírók, néprajzkutatók emlékezetes művekben örökítették meg a magyar táj, erdő, mező világát és távoli földek flóráját és faunáját is. Petőfi úti