Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)
feladatok országosan is, s a szülővárosban is. A Krúdy-filológia és az irodalomtörténet-írás kétségtelenül jelentős eredményeket ért el az utóbbi időben, de még mindig sok a megoldatlan probléma. Hiányzik például az írói pálya egészének teljes, monografikus feldolgozása. Nyíregyházát ebben a vonatkozásban nem illetheti különösebb szemrehányás. Bár Krúdy nagyon korán elkerült innen, a szülőváros mindig magáénak vallotta őt. Mikor nehéz anyagi körülmények között élt, jelentős megbízatásokkal igyekezett segíteni rajta, betegsége idején, a 20-as évek végén pedig tekintélyes összegű segélyben részesítette. A felszabadulás után sem feledkezett meg a szülőváros Krúdyról. Főként a helyi hagyományok összegyűjtését tekintette feladatának, de nem egyszer általánosabb jelentőségű vállalkozásokkal és megmozdulásokkal is hozzájárult az író népszerűsítéséhez, emlékének ébren tartásához. Már 20 évvel ezelőtt, 1953-ban, tehát éppen az író második eltemettetésének idején országos figyelmet keltő Krúdy-ünnepségek rendezésére került sor egykori iskolájában, a Nyíregyházi Kossuth Gimnáziumban. S azóta is minden jelentős évfordulón, s gyakran kerek számú jubileumok nélkül is előadásokkal, műsoros estekkel és egyéb rendezvényekkel tisztelegtünk emléke előtt. 1968-ban a város kezdeményezésére a Magyar Irodalomtörténeti Társaság is Nyíregyházán tartotta Krúdy-vándorgyűlését, s ebből az alkalomból az író születésének 90. évfordulójára a megyei tanács emlékkönyvet adott ki. Az első Krúdy-emlékkiállítás Nyíregyházán 1958-ban a Jósa Múzeum Felszabadulás úti épületében nyílt meg. Valamivel később, 1963-ban ez az emlékszoba átmenetileg az akkor felépült Vécsey közi új általános iskolában kapott helyet, majd 1970. október 1. óta - új kiállítási anyaggal - a Móricz Zsigmond Színház épületének egyik emeleti helyiségében működik. De a kiállításokra nem járó, könyvet ritkábban forgató emberek is szinte naponta találkozhatnak ma már Nyíregyházán Krúdy emlékével, hiszen többek között gimnázium, mozi, utca, szálloda viseli a nevét. Két épület - a szülőház és az egykori családi kúria helyén álló rádióstúdió - homlokzatán emléktábla jelzi az író itteni kapcsolatait. S ezzel a felsorolást még nem fejeztük be. Mit lehet még tenni, milyen feladatokat kell még megoldanunk ahhoz, hogy igazán szégyenkezés nélkül vallhassuk őt a magunkénak? Úgy látom, a -22-