Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

Néhány megjegyzés Klár István „Legifjabb Krúdy Gyula" című írásához Kevés jelentős írónk van, akinek személye és oeuvreje körül annyi téves adat, hamis általánosítás és megtévesztő legenda keringene, mint Krúdy és művei körül. E téves adatok nagy része az emlékezőktől származik. Legtöbbször nem tudatos ferdítésekről, hamisításokról van szó, mégsem veszélytelenek ezek a tévedések, mert éppen jellegüknél fogva újabb tévedések forrásaivá lehetnek. E baráti visszaemlékezések számát szaporította az Irodalomtörténeti Közlemények 1957. évi 4. számában Klár István is „Legifjabb Krúdy Gyula" című írásával. A cikkben van néhány új adat is, melyekért az irodalomtörténet-írás hálás lehet az emlékezőnek, ezek azonban olyan tévedésekkel keverednek, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Klár István főként Krúdy pályakezdésével foglalkozik. Azt állítja, hogy Krúdy már 1893. augusztus 10-étől, a gimnázium VI. osztályának befejezésétől „belmunkatársa a Nyíregyházi Hírlap című hetilapnak". Krúdy valóban nagyon korán kezdte írói pályáját, jóval korábban, mint Klár István hiszi, de hogy 1893 augusztusától a Nyíregyházi Hírlap belső munkatársa lett volna és néha az egész lapot ő állította volna össze - mint Klár István írja -, az egyáltalában nem valószínű. Nemcsak azért, mert erről egyetlen más visszaemlékező, köztük az író osztálytársai, barátai, Krúdy diáklapjának munkatársai semmit sem tudnak, hanem mindenekelőtt azért, mert erről tanúskodnak a Nyíregyházi Hírlap szóban forgó évfolyamai is, amelyekben hiába keresnénk Krúdy szerkesztői, munkatársi tevékenységének a nyomát. Van azonban konkrétabb bizonyíték is. A Nyíregyházi Hírlap 1894. november 8-i számában szerkesztői üzenet jelent meg Krúdy Gyula számára a következő szöveggel. „Tárca-cikkét szívesen közöljük. Csak azt óhajtanok, hogy az a gymn. tanuló, aki ilyen csinosan tud írni, egyszersmind kifogástalanul tanuljon is". Elképzelhető-e ilyen szerkesztői üzenet egy újságban olyan valakinek, aki az illető lapnak már több mint egy éve „belmunkatársa"? Szorosan összefügg ezzel a kérdéssel a Nyíregyházi Hírlapban névtelenül megjelent Krúdy-írások problémája is. Három ilyen novellát említ Klár István, amelyek név nélkül jelentek ugyan meg, de amelyekről a diáktársai és mindenki más is tudták, hogy szerzőjük Krúdy, hogy a három csillag az ő neve helyett áll. A -164-