Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

érezhető finom távolságtartással jeleníti meg a szépasszonyok szolgálatára mindig kész, és abban soha el nem fáradó, az epekedő trubadúrt és a gátlástalan selyemfiút magában mesterien egyesítő Rezedát, hogy az nemcsak a korábbi szerepmegformálásokat feledteti, hanem a jövőre vonatkozóan is hosszú távon meghatározó lesz sok Krúdy-olvasó számára. Akik ezt az előadást megnézik, Rezedát most már nagyon sokáig ilyennek fogják látni. Méltó társai ebben a Rezeda ifjúkori és időskori alakmását megformáló Vitai András és Holl István. Szabó Tünde Császár Fruzsina alakjában élete egyik legjobb alakítását nyújtja. Máthé Eta jóízű humorával, Petényi Ilona szép szövegmondásával hívja fel magára a figyelmet. Hartmann Teréz csitris bája - a kis prepa alakjában - kitűnően érvényesül a ragadozó fehérmájú asszonyok világában. Albert Éva vonzó kacérsága és Horineczky Erika játékos, csupaszellem mozgástechnikája is maradandó benyomásokat hagy a néző emlékezetében. Gerbár Tibor külön fejezetet érdemelne. Szövegében elég sok a HuszárikLatinovits-reminiszcencia, színészi játéka azonban teljesen független minden előzménytől, egy nagy művész szuverén teljesítménye. Bámulatra méltó önfegyelemmel és ökonómiával bánik az idővel. Egy pillanatra sem tűnik el egészen, de amikor éppen nem ő szerepel, úgy tud diszkréten „háttérben" maradni, hogy jelenléte ne vonja el a figyelmet a nagyszínpadon folyó játékról. Krúdy poétikus lejtésű mondatai is az ő szövegmondásában érvényesülnek a leghibátlanabbul. Fridolin, a pincér alakjában méltó partnere Kovács Gyula. Összegzésül elmondhatjuk, hogy ha a Rezeda Kázmér szép élete irodalmi anyagában egyenetlenebb is, mint a korábbi Krúdy film- és színpadi adaptációk, egészében véve kellemes előadást láttunk, s mindenképpen örülhetünk, hogy az első évad Móricz-bemutatója után most a másik nagy XX. századi nyírségi klaszszikus is megszólalt új színházunk színpadán. A darab műsorra tűzése nem alkalomhoz kötődik, a bemutató időszerűségét külön is fokozza azonban Krúdy Gyula halálának mostani ötvenedik évfordulója. (1983) -160-