Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

Krúdy világa a filmvásznon - Töredékes gondolatok Huszárik Zoltán és Sára Sándor Szindbád című filmjének ősbemutatója után Nem mindennapi esemény színhelye volt október 20-án este a Krúdy mozi. Több mint egy hónappal megelőzve az országos vetítés kezdetét, itt került sor a Krúdy Gyula művei alapján készített Szindbád-füm ősbemutatójára. Sem a hely, sem az időpont megválasztása nem volt véletlen. Azzal, hogy Nyíregyházán, s éppen az író születésnapjának előestéjén léptek vele először a nagyközönség elé, a film alkotói nyilván tisztelegni kívántak Krúdy emléke előtt, s egyúttal ritka szerencsés alkalmat nyújtottak a szülőváros számára annak megmutatására, mennyire érzi magáénak Krúdy művészetét. Mióta köztudottá vált, hogy film készül, Krúdy ismerői és tisztelői nem kis szorongással várták ezt a bemutatót. Valljuk be, annyi jó irodalmi mű bosszantóan gyenge film- és tévéadaptációja után az öröm és lelkesedés helyett általában inkább az aggodalom lesz úrrá rajtunk, ha egy-egy újabb megfilmesítésről vagy tévéfeldolgozásról értesülünk. Krúdynál ez az aggodalom talán még a szokásosnál is indokoltabbnak látszott. Nem mintha műveit korábban is nem tartottuk volna alkalmasaknak a megfilmesítésre. Ellenkezőleg, kevés olyan írónk van, aki annyira kínálná magát a filmre, mint ő. Nem elsősorban témáival, hanem filmszerű, képi látásával, a hagyományos időrend helyett az idő síkjainak különleges egymásra rétegzésével, múlt és jelen állandó egymásba csúsztatásával, a közvetlen valóság és az emlékek állandó „vágásaival", s még hosszan lehetne sorolni elbeszélőtechnikájának azokat a vonásait, amelyek szinte eredendően predesztinálták a filmre. Ugyanakkor azonban a törékeny cselekmény, a nagyon is egyszeri jellemek, az epikum helyett a nehezebben megragadható hangulatiság és líraiság túltengése majdnem leküzdhetetlen akadályoknak tűntek. Szerencsére most kiderült, hogy igazi művészek kezében a látszólagos akadályok azonnal szertefoszlanak, az eleve meglévő kedvező adottságok pedig szinte megsokszorozódnak. A feliratok szerint a forgatókönyvet Huszárik Zoltán írta Krúdy néhány novellájából, aki egyben a film rendezője is. A novellákat nem nevezi meg, de -151-