Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

írások a fiatal Krúdy arcvonásainak hitelesebb megrajzolása mellett s az egyéb értékek között nagy erővel kódolják magukba a magyarországi Krúdy-befogadás csaknem ötvenéves történetét is: az emlékezések, ünnepek, új kiadások, valamint az átfogóbb kutatások főbb állomásait. Összességében arról az erőfeszítésről adnak illusztratív képet, amelynek révén Krúdy ma az ötvenes, a hatvanas évekhez képest jóval méltóbb helyet foglalhat el az ország irodalmi tudatában. A Krúdybefogadás történetiségén, módosulása ritmikájának felmutatásán túl ez a válogatás - amely Katona Bélának nem az összes, hanem „csupán" a legjellegzetesebb Krúdy-írásait tartalmazza -, határozott céllal teszi láthatóbbá (a részleges, kisebb ismétlődések meghagyásával is) a nyíregyházi irodalomtörténész folyamatos küzdelmét és úttörő jelentőségét az egyetemesebb érvényű, új Krúdy-kép kialakításában. A Mikszáthra, Turgenyevre, a modern magyar prózára pillantó Krúdy-értelmezések s a csupán részben regionális érdekeltségű reflexiók (például a Szindbádfilm nyíregyházi ősbemutatója vagy a Rezeda Kázmér szép élete megyeszékhelyi előadása után fogant cikkek) között az egész kötet arra is figyelmeztet, hogy az írói örökség feldolgozása mindmáig mennyire befejezetlen. S hogy Kosztolányi, Füst Milán, Szerb Antal, Schöplin Aladár, Féja Géza, Márai Sándor, Kozocsa Sándor, Tóbiás Áron, Gedényi Mihály, Szauder József, Sőtér István, Barta András, Herczeg Gyula, Czine Mihály, Szabó Ede, Bori Imre, Kozma Dezső, Vargha Kálmán, Fülöp László, Bodri Ferenc, Czére Béla, Kemény Gábor és mások munkái után mennyi elvégzendő munka maradt még a fiatalabbaknak, Sturm László és a Krúdyt Nyíregyházáról újra felemelő Pethő József nemzedékének is. Jelzésértékkel beszél e vállalás mindig újraébredő tartalmairól, akarat, lehetőség és történelem viszonyáról annak a programnak csupán egy része is, amiben Katona Béla már 1958-ban körberajzolta a Krúdy-hagyományápolásnak - csak a szülővárosra váró - sürgetőbb feladatait. „1. Az évforduló alkalmából, május 12-én adjon ki a Kelet-Magyarország Krúdy-emlékszámot, tehát egy 4 oldalas mellékletet szenteljen Krúdy emlékének. 2. Jelöljük meg emléktáblával Krúdy Gyula szülőházát. (Vörös Hadsereg útja 8. sz.) 3. Egy Krúdy-emlékszoba berendezésével vessük meg az alapját egy jövendő Krúdy Gyula Irodalmi Múzeumnak. 4. Épülő és remélhetőleg még ebben az évben megnyitásra kerülő színházunkat nevezzük el Krúdy Gyula Színháznak. A színház együttese mutassa be Krúdy: Az arany meg az asszony című színművét, az Operaház -11-