Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

jellemzőnek törekvései reprezentálására. S ha egész novellatermésének ismeretében nem is mondhatjuk el a fiatal Krúdyról, hogy valami különösebben magas fokú tudatosságot árul el az első kötetek novelláinak kiválasztásában, az egyes darabok egymás mellé állításában, a kötetek megkomponálásában, annyit jogosan megállapíthatunk, hogy ezekben a gyűjteményekben még inkább a turgenyevi hang az uralkodó. Krúdy első könyve 1897 nyarán látott napvilágot Üres a fészek címmel. A kötet egy kétrészes hosszabb novellát és hét rövidebb elbeszélést tartalmaz. A címadó írás kivételével a novellák már előzetesen megjelentek újságokban, folyóiratokban, főként az Egyetértésben és a Magyar Szemlében. Érdekes, hogy bár régóta készült kötet kiadásra, régebbi írásaiból egyet sem vett bele gyűjteményébe. A kötet legkorábbi novellája is 1896 decemberéből való, a többi írás pedig 1897 első felében jelent meg. Az Üres a fészek igazi első kötet. Még jóval több benne a fogyatékosság, a kiforratlanság, mint a valóságos írói erény. Olyan, mint Móricz kötetei lettek volna a Hét krajcár előtt. Krúdy azonban nem várta ki a maga Hét krajcárját Jellemző, hogy válogatott elbeszéléseinek nagy sorozatába csupán egyetlen novella került bele ebből a kötetből. A terjedelmes címadó írás voltaképpen két különálló novellát foglal magába, amelyeket csak a téma párhuzamossága kapcsol össze. Mindkettő egy-egy váratlanul zátonyra futott házasság körül forog. Az első történet középpontjában a férfi áll, Balassa Imre. Egy kicsit jókais hős. Mintha csak Berend Ivánból és Timár Mihályból lenne összegyúrva. Egy vasgyár igazgatója egy felvidéki kisvárosban. Mindene a munka. Gyakran „munkászubbonyt ölt, ha fennakadás támad, ő siet elő". De kitűnő vállalkozó is volt, sikeres üzleteket kötött, „arannyá vált minden a kezében". Feleségével is boldogan éltek hosszú ideig, de egy fővárosi utazás alkalmával az asszony megtudja, hogy férje elvált ember, és első felesége Pesten él. Az asszony féltékenykedni kezd, s nem is egészen alaptalanul, mert az első feleség találkozóra hívja Balassa Imrét. Itt következne az igazi konfliktus, de a férfi ingadozása, vergődése a két asszony között lélektanilag teljesen motiválatlan marad. Végül elhagyja feleségét a régi asszony kedvéért, ez a lépése azonban nem annyira a történés belső logikájából következik, mint inkább azért, hogy az író a végére odaírhassa az öregesen bölcselkedő tanulságot: „Kutyák a férfiak, de a nők sem különbek." -89-