Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

Szereplőinek külső jellemzésében, alakleírásában is gyakran találkozunk ezzel az ironikus-parodisztikus megoldással. Akácvirágok című keretes elbeszélésében például így mutatja be egyik szereplőjét: „Egy kislány állott a diquen tenger felé fordulva hosszú, vágyakozó tekintettel, egy kis lány, aki szőke volt és kékszemű, fehér kék szalagos ruha volt rajta, mint a novellahősnőkön legtöbbnyire." (Ugocsa, 1895. január 6.) A líraiság, a keretes szerkesztésmód, a nyelvi eszközök és a stílirónia vázlatos bemutatásával természetesen korántsem merítettük ki Krúdy ifjúkori novelláinak valamennyi formai-művészi problémáját. Nem is ez volt a célunk. Néhány olyan jelenségre akartuk felhívni a figyelmet csupán, amelyek ezeket az egészen korai írásokat az érett Krúdy-művek előképeivé avatják, s amelyek egyben a velük való foglalkozás indokoltságát is kétségtelenné teszik. (1968) -84-