Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

Az épület homlokzatán egy 1949 áprilisában leleplezett, az író arcképét ábrázoló dombormű emléktábla van elhelyezve. (Berky Nándor műve.) Közép utca 19. A Kallói utcai ház eladása után Krúdy édesanyja a Közép utca 19-es számú házába költözött. Ez a háromszobás L-alakú ház 1909-ben épült, a mellette lévő 17-es számúval együtt, a Kallói utcai ház egészen odáig nyúló kertjének végében. Krúdy akkor már hosszú ideje Pesten élt, de kapcsolatát sohasem szakította meg a családdal s a szülőfölddel, gyakran hazalátogatott édesanyjához, akit rajongásig szeretett, és ilyenkor a Közép utcai ház falusias csöndjében keresett nyugalmat és felüdülést a főváros lármás, kávéházas, bohém éjszakai élete után. Huzamosabb ideig egy-egy alkalommal nemigen tartózkodott itt, de sűrűn megfordult itthon. Úgy kellett neki az itthoni környezet, mint a növénynek a víz s az éltető levegő, hisz annak ellenére, hogy Pesten élt, és egész sor Pesten játszódó regényt írt, vidéki író maradt egész életére, anélkül, hogy ez valami leszűkítő provincializmust jelentett volna nála. Innen szívta éltető nedveit, ez a táj volt élményeinek legmélyebb forrása. Utoljára 1930-ban járt Nyíregyházán, a repülőtér avatásának napján. Az első, Nyíregyházára érkező repülőgéppel jött haza, hogy búcsút vegyen édesanyjától és a nyírségi tájtól, ahonnan elindult útjára. Akkor járt utoljára a Közép utcai házban is. A ház azonban egészen 1955-ig megmaradt a Krúdy-család birtokában. 1945-ben bekövetkezett haláláig ott élt az író édesanyja, majd özv. Votisky Gézáné, Krúdy Ilona, az író húga lakott benne. Jelenleg Katz Ármin tulajdona. A sóstói „Svájci-lak". 1924-ben ünnepelte Nyíregyháza az örökváltság századik évfordulóját. Ebből az alkalomból a város emlékkönyvet adott ki, amelyben Krúdynak is hosszabb írása jelent meg Nyíri emlék címen. A mű tulajdonképpen visszaemlékezés. A régi, múlt századvégi Nyíregyházát idézi fel benne az író, gyermek és ifjúkorának városát. Azt a Nyíregyházát, amely maga is serdülőkorát élte abban az időben. Tulajdonképpen anekdoták sorozata a mű, amelyet azonban mégis egységes egésszé fűz össze az azonos színhely, a régi Nyíregyháza. A város tízmillió korona honoráriumot fizetett Krúdynak az emlékezésekért, és meghívta, hogy a nyarat a Sóstón töltse. így került Krúdy 1924 nyarán a Sóstóra, ahol néhány héten át a víztorony mögötti, úgynevezett „Svájci-lak"-ban lakott, amely akkor a Nagyszálló és Vendéglő bérletéhez tartozott. Ez a „Svájci-lak" a Sóstó egyik legrégibb épülete, a múlt század 70-es, 80-as éveiben épülhetett. -46-