Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

Valóban nagyon sokat írt szülőföldjéről, különösen a nyírségi dzsentriről, nem is mindig hízelgőén, igazi konfliktusa azonban nem támadt a szűkebb pátriával. „Senki sem próféta saját hazájában" - tanítja a közmondás. Próféta tényleg nem lett Krúdy, de kitagadott, kiátkozott sem. Sőt, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy kapcsolata mindig harmonikus volt a szülőfölddel, s amikor nehéz helyzetbe került, otthon mindig támogatásra talált. Míg édesapja élt, nem járt sűrűn haza, mert pályaválasztása miatt ellentétbe került a szülői házzal. Később elég gyakran meglátogatta édesanyját, magával a szülővárossal azonban nem igen volt közvetlenebb kapcsolata. Ebben a vonatkozásban csak 1924-ben következett be jelentős fordulat. Épp a legjobbkor, mert a Tanácsköztársaság bukása utáni első években meglehetősen nehéz körülmények között élt. Akkor ünnepelte Nyíregyháza az örökváltság századik évfordulóját. Ezt sokféleképpen igyekeztek emlékezetessé tenni. Többek között egy tanulmánykötetet adtak ki, s ebbe Krúdytól is írást kértek. Az író nagy buzgalommal látott munkához. Többször Nyíregyházára látogatott, igyekezett felfrissíteni régi nyíregyházi emlékeit. írása meg is jelent a kötetben Nyíri emlék címmel. A város igen gavalléros tiszteletdíjat fizetett, s egyúttal hosszabb nyaralásra hívta meg az írót. Krúdy feleségével és kislányával érkezett, s vagy három hetet töltött a sóstói „Svájci lak"-ban a város vendégeként. Büszkén mutogatta feleségének és a kis Zsuzsikának szülővárosát, s hogy milyen szeretettel vették körül a vendéglátók, bárhová ment. Ez az év egyébként is nevezetes volt Krúdy életében. Az Athenaeum hosszú halogatás után végre kiadta 10 kötetben az író válogatott műveit. A kiadást - az érdeklődés külön felkeltése érdekében - úgy harangozták be, hogy az Krúdy 25 éves írói jubileumára készült. Valójában az író akkor már - nemcsak az első megjelent írástól, hanem még az első kötettől számítva is - rég túl volt a negyedszázados jubileumon, de akkor nemritkán élt a könyvkiadás ilyen fogásokkal, s ez az írónak is jól jött. Ez a jubileumi kiadás újra közelebb hozta Nyíregyházához is, mert a kiadó csak azzal a kikötéssel vállalkozott a sorozat megjelentetésére, ha az író is előfizetőket gyűjt. Krúdy levelet írt Nyíregyháza vezetőihez, s arra kérte a város közgyűlését, rendelje meg intézményei, könyvtárai, iskolái számára minél több példányban műveinek ezt a jubiláris kiadását. -203-