Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

Három király című történelmi trilógiáját, Romániában pedig több kötete is napvilágot látott {Árnyékból nőtt vendég, 1957, Férfimese 1971). Szaporodnak idegen nyelvű fordításai is. A podolini kísértet már két fordításban is megjelent szlovákul. Újabban főként német nyelvterületen hódít (Die rote Postkutche, Sindbad), de tudunk angol, olasz, bolgár, sőt spanyol fordításról is. A Krúdy-kutatás eredményei és helyzete Vannak népszerű írók, akikről a kritika és az irodalomtörténeti kutatás alig vesz tudomást, s akadnak olyanok is, akiket a közönség alig ismer, de igen jelentős irodalmuk van. Krúdynál sem mindig áll arányban népszerűsége tudományos megbecsülésével, az iránta megnyilvánuló érdeklődés növekedése vagy apálya azonban természetesen mégis befolyásolta a kutatás helyzetét is. Láttuk, hogy már a felszabadulás előtti irodalomtörténetek helyesen jelölték ki Krúdy helyét a XX. századi magyar irodalom fejlődésvonulatában, az igazi Krúdy-kutatások azonban még jóformán el sem kezdődtek. A felszabadulás utáni fellendülés időszakában néhány kitűnő esszé született róla (Mátrai László, Örkény István, Keszi Imre és mások írásaira gondolhatunk elsősorban), s bár ezek nagyon lényeges kérdésekről vitatkoztak, az alapkutatásokban alig jutottunk előre. Az ötvenes években Sőtér István már említett tanulmánya nemcsak a Krúdy-művek kiadását gyorsította meg, kétségtelenül jelentős lökést adott az újra kibontakozó Krúdy-kutatásnak is. Ez a munka eleinte szorosan kapcsolódott a kiadási tevékenységhez, s eredményei főként elő- és utószavakban jelentkeztek. Barta András filológiai munkájáról már szóltunk. Itt kell azonban megemlíteni Szauder József néhány kitűnő tanulmányát, amelyek eredetileg az életműsorozat egyes köteteiben láttak napvilágot (Szindbád születése, Szindbád elmúlása, Szindbád Purgatóriuma). Ezekből a tanulmányokból már egy árnyaltabb, differenciáltabb Krúdy-kép kezdett kibontakozni, s bennük egy Krúdy-monográfia körvonalai is felsejlettek, ez azonban, sajnos, nem született meg. A hatvanas évek közepén mégis jelentős előrelépés történt. Ekkor jelent meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiadásában, -200-