Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

Miért ez a múltba-fordulás? Menekülni akart a kor ellenszenves valósága elől? Kétségtelenül azt is. Az ő történelmi érdeklődése azonban nem azonos Móricz ilyen irányú tájékozódásával. Rendszerint nem tanulságért nyúlt a történelemhez, nem azzal a szándékkal, hogy a jelen kérdéseire keressen választ a históriából, s nem történelmi analógiák felvázolásával akart jelképes iránymutatást adni a jelennek. Meg kell mondanunk őszintén, hogy elsősorban a kuriózumok érdekelték a történelemből. Természetesen nem lenne helyes egyszerűen az írói pálya melléktermékeit látni ezekben a művekben, de kétségtelen, hogy még ebben a korszakban sem ezek az írások jelentették Krúdy művészetének csúcsait, hanem sokkal inkább az N. N., a Hét bagoly, a Boldogult úrfikoromban című regények és az utolsó évek nagy novellái, amelyek Az élet álom című kötetben jelentek meg. E művek közelébe talán csak egyetlen történelmi regénye, a Három király címen ismert trilógia állítható. A Három király A trilógia első részét, a Mohácsot 1926-ban, a nagy nemzeti katasztrófa négyszázadik évfordulója alkalmából írta Krúdy. Akkoriban nemcsak a történetírás, a napi sajtó is sokat foglalkozott a szomorú történelmi nevezetességgel, nyilván ez sugallta Krúdynak is az ötletet a regény megírására. Több jel is arra mutat azonban, hogy a trilógia koncepciója csak fokozatosan bontakozott ki az íróban. Először Arnyékkirály címen jelentek meg belőle részletek folytatásokban a Pesti Naplóban. A történet ott még Ulászlóval kezdődött, s az egészet a király íródeákja mondja el első személyben. Néhány folytatás után azonban ezt abbahagyta az író, szélesebb alapon, s némileg változott koncepcióval kezdett újra munkához. Az Árnyékkirály néhány fejezetét később a Mohács végéhez illesztette. A mű tulajdonképpen így is kerek egész, az első kiadás nem is utalt a folytatásra, s valószínűleg az íróban is csak később, már az első rész megjelenése után merült fel a második és harmadik rész megírásának gondolata. Egy nyilatkozatából tudjuk, hogy már 1927 elején, amikor betegen szanatóriumban feküdt, történelmi forrásokat olvasgatott, és anyagot gyűjtött Szapolyai-regényéhez, de a Festett király csak -127-